Hogyan vegyem rá, hogy otthagyja a stricijét?

El ne hidd már, hogy nem tudná otthagyni a stricit, ha akarná. Egy prostinak sokféle kuncsaftja van, néhányan igazán bunkók tudnak lenni, ha őszintén elmondja, hogy van egy rakás pénze, ahogy az sem szimpatikus, ha azt mondja, drogfüggő/szerencsejátékfüggő/van 3 pulya 18 évesen és nekik vesz Armani rugdalózót

Helyette sokkal szívszorítóbb ez a történet, amit a hozzád hasonlók be is nyelnek, de még a legszkeptikusabb emberben is ott vannak a kérdőjelek, elvégre nincs olyan mazochista ember, aki egyéni érdek nélkül lead pénzt egy élősködőnek, aki meg is veri. Vagy ő is vastagon sáros vagy oszd el hárommal a sztorit, amit előad.

#22: Ennyi erővel akkor bármilyen feleség is prostituált, aki nem dolgozik? Vagy ha gyereket szül/nevel, akkor az kivételt képez ez alól? Ha van valami tingli-tangli munkája, akkor az a kivétel? Illetve keressen bármennyit is, ha azt a pénzt csak zsebpénznek használja, mert a párja nem fogadja el, hogy befizessen a közösbe, akkor lesz prosti? Ha normál esetben a rezsi felén túl még az amortizációs költségek FELÉBE is beleszáll, hiszen a férfi lakásában lakik és közgazdasági szempontból így a korrekt, csak akkor nem számít prostinak?

Akinek gyakran fáj a feje az kevésbé prosti, mint aki naponta él nemi életet a párjával?

Hol húzod meg a határt? Mert egyszerűnek tűnik, de nem az. Hiszen ha pénz helyett természetbeni juttatásokat kapsz, akkor is prostituÁLÓDSZ.

Meg lehet még úgy is nézni, hogy annak érzi-e magát, vagyis kötelességtudatból fekszik-e le a másikkal vagy élvezetből. De ebben az esetben meg a prosti sem mindig prosti, mert ha olyan pasival van, akivel amúgy járna is, csak ha már pénzt is ad, akkor hülye lenne nem elfogadni, egyébként is azért választotta ezt a szakmát, mert pénzt akar keresni, akkor az sem prosti, mint a random feleség, aki szereti a párját, de elfogadja az anyagi javakat, illetve felesbe fizetés esetén is előnyre tesz szert, ha a férfi a jómódúbb, mert nem kell albérletet fizetni, kocsit fenntartani, de mégis azzal utaznak vagy akármi?

És ha a nő a jómódúbb, akkor a férfi a prosti?

Felejtsük már el ezt a címkézést, ennyi erővel a társadalom 80%-ára rá lehetne húzni, hogy prostituÁLÓDOTT a pénzért vagy anyagi javakért vagy szeretetért, törődésért.

#23

Nem kell túlmisztifikálni, onnantól számít valaki prostituáltnak, amikor közvetlenül elfogad pénzt/eszközt/szolgáltatást azért, hogy használják.

Természetesen úgy, ahogyan te érvelsz, azon a módon rá is lehet húzni sok mindenkire azt, hogy prostituált.

Azt látom, hogy az erkölcstelenséget akarod mentegetni érvekkel és különböző megtekert gondolatokkal, míg teljesen egyszeru az, hogy ki is számít k*rvának, te egy komplett enciklopédiát szerkesztenél belőle különböző definialasi módokkal.

Ilyen az, amikor az erkölcstelenség utat tőr magának és ezért nem akarja vállalni az adott személy a felelősséget, így jelenik meg a nyelvben, így lehet kibújni ezalól.

Hoppá, 23-aska, látom betalált a kommmentem (22 voltam).

Aki a prostiskodásból úgy próbál szabadulni, hogy egy k.rvapecér kuncsaft karjaiba ugrik, aki kiszolgálja meg pénzeli, az messze van a tisztességes nőtől...

#24: Tehát ha csak közvetetten, akkor nem? Vagy ha urambocsá', közvetetten ELVÁRJA? Hiszen ha csak annyit mond ki, hogy egy férfinek legyen x egzisztenciája, mert a leendő gyerekek, ha meg ezt a férfi nem teljesíti, akkor fáj a feje, akkor feleség meg "normális" nő, ha meg azt mondja, hogy ez és ez az elvárása pontokba szedve és ezért cserébe ezt meg ezt ad, akkor sugar baby meg mocskosaranyásó?

Nem, még véletlenül sem akarom mentegetni az erkölcsösséget. Amúgy meg megfigyelted már, hogy az adott korban mindig a többségi álláspont/tömegszellem számított erkölcsnek? Régen a pogány/meleg/boszorkány égetés és kövezés, ma meg a saját mikrokultúrádtól függően az, amiben felnőttél és amilyen baráti köröd van.

Pusztán arra a népszerű torzításra próbáltam rávilágítani, hogy társadalmunkban teljesen elfogadott a passzív-agresszív és a manipulatív viselkedési forma, de ha asszertíven kimondod UGYANAZT, akkor már te vagy a világ aranyásó prostituáltja.

Szomorú, ha ebből ez jött neked le, hogy az erkölcstelenséget mentegetem. Nem. Éppenhogy azt tartom plusz egy kategóriával jobbnak, ha valaki legalább KIMONDJA, van gerinc benne kimondani, hogy ő bizony ezt meg azt várja egy kapcsolattól és cserébe ezt meg azt tudja adni.

Sokkal előrébb vagyunk, mint mikor elindulunk a "Mindegy, csak szeressen"-től és haladunk szépen, hogy...

... de azért legyen 25 és 30 közötti...

de az se baj ha kreol bőrű és meleg barna szemű...

... nem kell BMW, de azért jó ha van valami kocsija vagy legalább jogsija...

... ha van lakása az bónuszpont, akkor cserébe még azt is megbocsátom, ha ő nem vegán, mint én és focirajongó...

... jó, ha szereti az állatokat, mert van egy cicám... de ha jó az ágyban és sokat keres és nagyvonalú és mindig meglep valami aprósággal, akkor azt is elviselem, ha utálja a macskát, csak néha veszekszem vele, ha felrúgja amikor azt hiszi nem látom...

... ha betegek a felmenői és kinéz egy 10+ milliós örökség, akkor még a félrelépései felett is szemet hunyok, főleg ha már ennyi évet áldoztam(!) a kapcsolatra.

Folytassam még? Csak tipikus kapcsolati játszmákat soroltam, amik 10-ből 8-9 kapcsolatban jelen vannak kisebb-nagyobb mértékben.

Az erkölcs az én szememben nem az, amikor mindkét fél álszenteskedik és a háttérben, manipulatív vagy passzív-agresszív játszmákkal próbálja a másikat a saját képére formálni, hanem amikor nyíltan és őszintén megfogalmazza az elvárásait. Mindent. A legkisebb apróságot is, amik bármelyik exében is zavarták őt, illetve szintén a legkisebb apróságot, amit bármelyik exétől örömmel vett.

Ez sem garantálja azt, hogy lesz normális kapcsolata, de mindenképp előrébb van, mint játszmázva.

Azt viszont kifejezetten rossznéven veszem, amikor ha valaki kimondja az elvárásait, akkor ha nő, akkor "büdösaranyásóBradPittkellneki" ha meg férfi, akkor "szexmániásállat".

#25: A férfi akarja a nőt, tehát ennél fogva nem beszélhetünk tisztességtelenségről, hiszen nem trükkösen csalja ki tőle a pénzt, a férfi önként támogatja.

Megtalálja a zsák a foltját, a szeretetéhes férfit, akinek van sok pénze és életkorából adódóan neki többet ad, ha valaki olyannak adhatja a pénzt, aki örömet szerez neki. Egy fiatal, gyönyörű lány, akit más módon nem kaphatna meg.

A lány pedig talál egy jólelkű mecénást, aki nem bántja őt, nem kényszeríti mindenféle perverz féreggel ágyba, nem veszi el a megkeresett pénzét, hanem még ő ad neki, ő pedig hiába fiatal és gyönyörű, korban hozzáillő férfit vagy idősebb, de Hugh Jackman kaliberű külsővel rendelkezőt biztosan nem találna, aki ezt megadja neki.

A kereslet-kínálat megtalálja egymást.

Vezesd le nekem, hogy ez miben különbözik attól, mint mikor te külső vonzalom alapján választasz valakit, akiben a külső vonzalom felismerése után megszállottan keresed a közös pontokat, amiért ő lehet az "igazi" az együttélésre/családalapításra alkalmas egyed?

Vagy az ellenkezőjétől, mikor egy kollégádról, csoporttársadról derül ki, hogy mennyi közös dolog van bennetek, mennyire egyformán látjátok a dolgokat, ugyanazok az életcéljaitok és ezt követően szuggeráló szemekkel vizslatod az embert néhány korty vörösbor után, mint Jason Biggs a bizonyos pitét vagy az özvegy parasztbácsi a kecskének a hátsóját, hogy találj benne valami szexit, valami apró pici szexepilt, amihez képes vagy vonzódni fizikálisan is, mert ő lenne a tökéletes lelki társ, csak fizikailag nem tetszik.