Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Gyerekvállalásról mások a nézeteink, működhet így is a dolog?
Elviekben mindent átbeszéltünk a párommal, még mielőtt összeköltöztünk volna, tehát pontosan tudta, hogy én nem szeretnék gyereket (erre nem térnék ki, megvan az oka). Ő akkor azt mondta, hogy bennem találta meg azt az embert, akivel el tudná képzelni a családalapítást, de ha nem lesz gyerekünk, ő akkor is szeretni fog engem, ez nála nem válóok. Már csak azért sem, mert mindketten negyven felettiek vagyunk.
Nagyon szeretjük egymást, öt éve vagyunk együtt, harmonikus és szeretetteljes a kapcsolatunk, a mai napig szerelmesek vagyunk egymásba és minden együtt töltött percnek nagyon örülünk. Ám engem nem hagy nyugodni a dolog, hogy igazából miattunk nem lesz gyerekünk / gyereke. Próbáltam erről beszélni vele egyik nap, amire az volt a válasza, hogy "De hiszen ezt már megbeszéltük, itt vagy nekem, ez a legfontosabb, letisztáztuk, hogy nem lesz gyerek, ne görcsölj ezen; nekem te teszed teljessé az életem!"
Nem volt még olyan férfi az életemben, aki úgy szeretett volna, mint ő, tényleg azt érzem még 5 év után is, hogy levegőt sem tudna venni nélkülem. Mégis félek, hogy egy nap arra ébred majd, hogy mindenáron apuka szeretne lenni. Állandó lelkifurdalásom van amiatt, hogy elveszem tőle ezt a lehetőséget, még ha közösen döntöttünk így, akkor is.
Más is volt/van ilyen helyzetben? Hogy lehet ezen túllendülni?
válasza:Van okod rá, hogy kételkedj a szavában? Hazudozott neked? Adott okot bizalmatlanságra?
Ha ezekre a válasz "nem", akkor sürgősen szokj le a kombinálásról és a "mi lenne ha" agyalásról, csak belehergeled magad és megkeseríted mindkettőtök életét, megmérgezed a kapcsolatot. Élvezd ami van köztetek, legyetek boldogok, éld meg a pillanatot, ne azon kattogj, hogy mi lesz ha esetleg valami megtörténik (ami még csak nem is biztos, hogy megtörténik). Tereld el a gondolataid, foglalkozz olyan dolgokkal, amik valóban érintenek titeket - a jelenben, nem a fatázia-jövőben! Tök felesleges vészmadárkodni.. Tipikus esete annak, hogy nem mered elengedni magad és nem mersz boldog lenni és ezért oda generálsz problémát, ahol nincs.
Inkább az önismereteden dolgozz.
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Sajnos csatlakoznom kell az előttem szólóakhoz. 40 felett a gyerekvállalásról beszélni... hát, már késő. Szerintem engedjétek el ezt a témát. Meghoztatok egy döntést, amire több évetek lett volna változtatni rajta. De ti ragaszkodtatok a döntésetekhez, aminek a jelenlegi helyzet az eredménye. Hogy ez jó-e vagy rossz, ítéljétek meg magatok.
Én amúgy a 40 felettieknek már alapból azt tanácsolnám, hogy ne próbálkozzanak a gyerekkel. Egyrészt sokkal nagyobb az esélye az esetleges betegségeknek. Másrészt pedig azért az nem normális, amikor a gyerek 20, az apuka meg mondjuk 62. Plusz mondod itt, hogy 50 évesen gyereket csinálni... hát észnél vagy te?! Majd a hatvanas éveiben fog érte menni, ha a gyerek bajba kerül, megvédeni a családját stb.!? Meg amit az előző is mond: azért nem valami jó dolog, amikor a gyereknek már az érettségis korszakában ott van a fejében, hogy vajon az apja megéri-e a huszadik születésnapját.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!