Mennyi idő után kellene találkozni?

Én keressem a megoldást a találkozásra? Én utazgassak fel egy férfihez akivel élőben azt sem tudom hogy fogom érezni magam? Szóval kezdem unni, a lelkesedésem sem az igazi már, mert mire is volnék lelkes?

Én mondtam neki, bármikor szól hogy jön, én úgy rendezem a dolgaim hogy tudjak vele találkozni. Aki erre sem akar velem találkozni, az sosem fog akarni. Jól mondtad, körülményes. Én a problémamegoldás híve vagyok, de jelen helyzetben nőként azt mondom, ennek a megoldása nem az én feladatom. Mondani könnyű hogy bárcsak találkoznánk. Azért tennie is kéne. Azt hiszem én feladom ezt az egészet, mert ismerem magam, hogyha valaki így áll hozzám, abból én kiábrándulok.

Ahhoz meg kedvem nem volna hogy x hónap múlva na találkozzunk és örülnöm kéne meg a karjaiba zuhannom. Nekem ez nem megy.

Nem én hülyítem a másikat! Az pedig hogy valakinek nincs jogsija az miert is szegénységi bizonyítvány? Amúgy igaz nincs közöd hozzá de bizonyos fényviszonyok közt nem látok jól, rövidlátó vagyok és ezért nem is akarnék vezetni tanulni sem. A rosszindulatod pedig pont a te szegénységi bizonyítványod.

Én mondtam neki eddig is, hogy szól hogy jön, és úgy rendezem a dolgaim aznapra, hogy sokat tudjunk együtt lenni. Én már többet nem tehetek és nem is akarok azt hiszem. Elkeseredtem, értelmetlennek látom, nagyon kezdek kiábrándulni, és a lelkesedésem is kezd unalomba menni.