A férfiak miért döntésképtelenek?

mert emberek vagyunk. attól, hogy van egy dákó meg hozzá két golyó ott lent, nem leszel sem bátrabb, sem határozottabb, sem tapasztaltabb.

de ha csak hőbörögni, provokálni, feszkózni jöttél, akkor hiába írok bármit is.

Ha nem csinálsz valamit, akkor a nem mellett döntöttél, ez is egy döntés.

Ha valaki nem hív randira, nem vesz el, nem akar komoly kapcsolatot, azzal úgy döntött, hogy nem kellesz neki.Elég egyszerű ez.

Nekik első a kényelem meg a szabadság.

Nagyon sok pasit fáraszt amilyenek a nők kapcsolatban. Számonkérnek elvárnak magyarázkodni kell stb.

Őket valóban csak a sodrás viszi. Azaz az olyanok hogy észre sem veszi de egyre tobbet vagytok egyutt, szinte beleszivárogsz a mindennapjaiba, életébe, kialakul benne a kötődés, az osszekoltozésnek inkább vannak praktikussági alapjai náluk, mint érzelmi, ha félnek hogy lelép a nő vagx elveszítik valamiért csak akkor éled fel bennük vmi, és kezdenek kaparni vagy kézkérni hogy szorosabbra fűzzék a kaocsolatot.

Soha de soha nem ugy alakul ki bennük semmi hogy MERT a nő akarja, kéri drámázik elvár nagybeszélgetések alapon.

Ha azt nèzzuk ez a normális. Mindent szabad akaratbol tenni es nem azért mert a másik akarja elvárja.

Sok nő ezt cseszi el hogy szinte kötelezi a pasit már csak komoly kapcsolatra is eleve, mert ő nem akar szexkapcsolatot pl.

Már itt a teljesen elején mikor még szinte csak egy szex volt már itt mennek az elvárások beszabályozás es nem hagyják azt hogy a férfi vonzódni tudjon.

A nők magyarán görcsösek.

Nem a pasik a nem normalisak ha ódzkodnak vagy eltunezednek vagy hanyagolnak, hanem a nők nem hagyják meg, hogy Maguktól bontakozzanak ki a "bimbózó" dolgok.

Ja plusz a pasi férfi akar lenni. Fontos azt érezniük hogy ők a "vadász" es nem a nő. Azaz nem ők a "préda"

Nagyon sok nő fordítja ezt meg.

Csak az első részére tudok válaszolni, erre: "Nem mernek randira hívni egy nőt aki tetszik nekik".

Nagyon sokféle nő tetszik, de az évek kiölték belőlem a tenni akarást érte... Miért? mert csak elutasítást, megalázást kaptam visszafele a nőktől.

Mindezt azért, amilyennek születtem... hát nem túl jó érzés.

Mert beszélgetni sem lehet már velük, ha nem születtél jóképűnek. Vagy elhajtanak, vagy ők mennek arrébb, és nem is érdekled őket igazán.

A lepontozok gondolom egyből becsicskulnak másnak.

Szerintem abszolut nem normalis, ha az egyik meg akarja a másiknak mondani, mit tehet mit nem, vagy mit akarjon mit nem.

Ez egyenesen taszító és még hódítani sem tudnak.

Ezt a nők nem értik meg.

4.

Ez szerintem bizalom kérdése. Ha valaki felé bizalmunk van, és szimpatikus, akkor lépünk. De amikor látszik, hogy a nőnek az egekben vannak az igényei, vagy nem érzem hogy igazán meg szeretném ismerni, akkor nem fogok kezdeményezni beszélgetést.

Ez ennyire egyszerű. Ha szimpi, és meg van az a bizalmi "komfort", akkor találunk rá ürügyet.

Amit írsz, az olyankor van, amikor nincs bizalom, vagy nem tetszik annyira az illető. De olyankor is lehet, ha a nőnél nem érzi magát a férfi esélyesnek. És ez utólag is be szokott igazolódni.