Mindenkinek olyan lesz a párkapcsolata, amilyen emberi minőséget őmaga képvisel?

Nekem úgy tűnik, hogy az emberek nagyon túlidealizálják a párkapcsolatokat és nem is annyira racionalitás, hanem inkább a szenvedély alapján választanak partnert. A szerelemről az a kép él, hogy az majd leesik az égből és egy csapásra minden probléma megoldódik, hirtelen értelmet nyer minden körülöttem, lesz egy másik felem, aki csak rám figyel majd, feloldódom a boldogságban.

Viszont én úgy látom mindenkinek olyan lesz a szerelmi, szexuális élete amennyi energiát és áldozatot belefektet. Ilyen nincs, hogy készen kapok valakit, aki minden lelki sérelmét feldolgozta, minden félelmét legyőzte és semmilyen konfliktus nélkül együtt tudunk majd élni. Egy felnőtt, érett párkapcsolat már inkább a közös célokon, értékrenden és hétköznapi életvitel összeegyeztethetőségén alapszik, mint sem a szenvedélyes szerelmen.