Volt már veletek olyan, hogy nagyon tetszett nektek valaki, de valamiért nem kezdeményeztetek nála és?

Volt más pasim, neki női, nem volt élethalál kérdés az, hogy egymás után kajtassunk.

Mindketten jók vagyunk a "piacon".

A jo nő és jó psi styl.

Tinin összegabalyodtunk ugyan ő nem bízott bennem en se benne igy nem is akartunk többet egymástól soha. Aztán 30 felett elővettem mert szakítottam és kellett vki vigasztalni, ő meg szivesen vállalta ezt a szerepet több mint 10 év mulva(majdnem 20 év múlva:)) már attll kezdve hogy felhivtam és aznap találkoztunk is aznaltól együtt is járunk. Ő is épp akkor szakított csak ő talalka elott 2 hónappal én meg fél nappal..:D

Fergetegesen indult az egész. Milliót beszéltünk, egymásra voltunk kattanva, szórakoztunk pörögtünk, hatalmas kémia, mondta is hogy tinin érzett csak utoljára ekkora szerelmet:)

De az exem is hasonlót mondott az elején, ő azt mondta ő már nem is hitte azt hogy ő még tud szerelmes lenni elkélesztő amit kihozok belőle.

Mondjuk én ezekben a bődületes viharszerelmekben már nem hiszek de megélem, ne maradjon ki, jó érzés de kétlem hogy tartós is.

Mástól tudtam meg, hogy tetszettem neki én is.

Azért nem kezdeményeztem nála, mert fiatalabb 7 évvel, mint én, valamint gyermektelen és egy kollégám. Így nekem elvált, 2 gyermekes nőként esélyem sem lett volna szerintem nála komoly kapcsolatra, a lazában meg nem hiszek. 40 felett már megfontoltabb vagyok.