Igaz, hogy ha egy házasságban, kapcsolatban a férfi munkanélküli hosszú távon, akkor a nő általában egy idő után otthagyja?

Alapvetően ez nem férfi vagy nő specifikus.

A legtöbb kapcsolatot, együttélést erősen megterheli, ha az egyik fél tartósan munkanélküli. Sokszor rátesz pár lapáttal az is, hogy a munkanélküli fél gyakran elengedi a dolgot, depresszióba vagy csak simán lustaságba sülyed és hereként kezd el élni. Nem keres munkát vagy csak olyan szinten, hogy elmondhassa, hogy keres, de csak alibiként hasnzálja, vlaójában nem akar dolgozni. És persze emellett a házkörüli munkákat sem végzi el, ha már otthon van. Ez kicsinálja a másik felet, hiszen mind anyagilag, mind energia szempontjából MINDEN felelősség és teher a kereső félre hárul, a másik tulajdonképpen egy teherré válik, nem pedig társsá.

És igen, ez bizony képes kikezdeni a kapcsolatokat és akár véget is vetni nekik.

Ez idáig ez nem nemspecifikus, éppúgy jellemző a férfiakra mint a nőkre.

Ugyanakkor valamelyest gyakoribbnak mondható, hogy a nő szakít, ha a férfi kerül ebbe a helyzetbe, mint fordítva.

Ennek az az oka, hogy a férfi szeret a megmentő lovag képében tetszelegni és az egóját is táplálja illetve vitahelyzetekben is erős ütőkártya az, hogy ő tartja el a másikat, a másik függ tőle, neki köszönheti a fedelet a feje fölött, a kenyeret az asztalon stb....

Nők ellenben ritkán szeretik ezt a fajta hatalmi pozíciót, nem szeretnek ilyen megmentő helyzetbe kerülni, hiszen sokszor sokkal ambíciózusabbak, céltudatosabbak és nem fér bele, hogy egy olyan férfit pátyolgassank kb gyerekükként akire anno felnéztek, tudták tisztelni, tudtak egymásra építeni, támaszt nyújtani egmyásnak.

Azaz a férfiaknak sokkal inkább tud tetszeni az, ha a nő függ tőlük, mint fordítva. Persze ez egy általánosítás, valószínűleg inkább a kisebbségre igaz, mint a többségre, de létező jelenség. Az esetek többsége simán csak az, hog ynemtől függetlenül képes tönkretenni a kapcsolatot ez a helyzet és annyi.

Idősebbeknèl egyáltalán nem igaz, 50-60 év felett.

Anyám is eltartotta apámat vagy 10 évig.

7

A kérdező nyilván nem erre gondolt.

Szerintem igen, de nem azért, mert valakinek átmenetileg nincs munkája. Tapasztalatom szerint a nők elég támogatóak ebben - egy darabig.

Szerintem egy férfi önképét és egóját eléggé megtépázza az, ha nincs munkája, vagy nincs pénze, elvégre a mai társadalomban arra neveik őket, hogy önmagukat a pénzük és a nőjük alapján definiálják. Na most nyilván, ha nincsen pénze, akkor az egójuk, önképük leesik. Mit csinál ilyenkor sok pasi? Totál kiállhatatlan és keserű lesz. Nyilván elégedetlen az életével és önmagával (nyilván, senki nem szeret csóró lenni), emiatt a párkapcsolatában sem fog/tud megfelelni.

Én nem tudom, beszéltetek-e már ezzel a tipik munkanélküli, bekényelmesedett, sz-rtengerbe belesavanydott emberrel, mindenen panaszkodó, de semmit nem tevő emberrel, de hát maradjunk annyiban, hogy nem egy jó élmény és ezt azért x hónap/év után a legönfeláldozóbb és támogatóbb nő is megunja,de igazából erre bárki ráunna.

Tehát nem azzal van itt a baj, hogy valakinek úgy jöttek össze a lapok az életben és átmenetileg munkanélküli, a baj ott van, amikor ez úgy rányomja a bélyegét a férfi énképére, hogy boldogtalan, besavanyodott és kiállhatatlan lesz tőle és emiatt nulla energiát tesz a kapcsolatba meg abba, hogy esetleg ismét munkát találjon. Érted, hiába támogató egy ilyen helyzetben a nő, ha cserébe nem kap semmit, csak rinyálást meg hisztit.

Mellesleg az is igaz, hogy ha egy házasságban a nőről kiderül, hogy komoly, akár halálosbetegsége van, őket sokkal rohamosabban hagyják el a férfiak, mint bármelyik munkanélküli pasit a nők.