Milyen érzés nőként, hogy szinte bárkit megkaphattok?

#21

Valamilyen szinten igaza van.

Viszont elmondom az undorító igazságot amin érdemes elgondolkodni és sajnálom miatta az értelmes pasikat.

Internet!

Ott a 100 ajánlat,na ebből 90ről kiderül,hogy időpocsékolás,mert csak meg akar dugni.

Ebből elege lesz a nőnek.Oda megy egy értelmes átlagos pasi hozzá pl. egy szórakozóhelyen és alapból elhajtja,mert már az jár a fejében,hogy elkezdenek beszélgetni és fél óra múlva majd kimutatja a foga fehérjét.

Ha meg csak dugni akar egyértelműen a görög félistenre fog rámenni.

Anno valószínűleg én is hajtottam el értelmes pasit aki ismerkedni akart és akár tökjó kapcsolat lehetett volna.

A barátom teljesen átlagos kinézetű és imádom.Viszont úgymond "muszáj" volt megismernem és nem párkeresés miatt ismerkedtünk össze.

Én ha ezt a kérdést 3 éve olvastam volna szingliként akkor is azt írtam volna,hogy kib*szott idegesítő,hogy folyamatosan bombáznak üzenetekkel.

Lehet tök normális a pasi,de a 90% paraszt miatt belefáradtam abba,hogy elkezdjek vele beszélgetni,hogy kiderítsem milyen.

29/N

"40 év alatt szinte bármelyik nő megtapasztalhatja ezt, ha nem túlsúlyos."

Meg a lóf*szt.

33 leszek, sosem voltam túlsúlyos, nem is leszek, az én genetikámmal lehetetlen. Az a genetika viszont egy ronda arcot/fejet is "generált" nekem. Eredmény: nem szinte bárkit, hanem az igazán gáz alakokat leszámítva konkrétan senkit nem kaphatok meg. (Nem, a smink nem megoldás.)

40 alatti vagyok, vékony, csinos, viszonylag szép arcú. Nem azt mondom, hogy nem voltak sikereim, vagy hogy nem volt nagy a merítés még amikor ez aktuális volt, de hogy "szinte bárkit" megkaphattam volna, az erős túlzás. Vagy hát, mire gondolsz a "megkaphat" alatt. Ha csak simán az a kérdés, hogy mindig van kivel dugni, akkor igen, ez valóban így van, de nem releváns számomra, mert nem szempont. Amikor szingli voltam sem vágytam arra, hogy csak eszetlenül, érzelmek és bármi nélkül feküdjek össze valakivel. Szóval ez, hogy akár most, 31 évesen is találnék _valakit_ (azért nem "bárkit", pl egy ilyen Ryan Gosling vagy hasonló jellegű népszerű fickó azért nem biztos, hogy egy 30+, kétgyerekes anyukát akarna megdönteni :D ) egy random szexre, leginkább semleges érzés. Amikor meg már több igénye van az embernek annál, hogy csak gerincre vágja _valaki_, akkor már inkább zavaró a sok jelentkező. És nem is csak a bőség zavara jelenség miatt, mert az azt jelentené, hogy annyira minőségi és jó lehetőségek közül kell választani. De nem, inkább amolyan tűt a szénakazalban jellegű a probléma, lehet, hogy sokan próbálkoznak ismerkedni, de közülük megtalálni azt, akivel tényleg jól megértjük egymást, ugyanazt akarjuk, jól érezzük magunkat együtt, stb, az baromi nehéz. Ennyi erővel könnyebb lenne, ha napi 100 helyett lenne csak félévente vagy évente 1 jelentkező, ha az amúgy tényleg olyan is, hogy megéri rá áldozni az ember idejét. Máskülönben csak hátráltatnak az ismerkedésben és az élet előrehaladásában azok a "tömegek" (sosem voltam társkeresőn, de azért a 10 perc alatt 100 ember nekem eléggé tömegnek érződik), akik közül ki kéne rostálni azokat, akikkel tényleg érdemes foglalkozni.

Én szerencsés vagyok, élőben ismertem meg a férjem, baráti körön keresztül ráadásul, még csak szórakozóhelyre se kellett elmennem érte, de azért nem mondom azt, hogy nem volt bennem némi bizonytalanság a dolog kimenetelét illetően, hiába voltam népszerű a férfiak (de akár néha a nőknél is) körében. Azért ez sosem garancia semmire, az meg különösebben nem mozgatja meg a fantáziám, hogy egy random idegen lásson meztelenül, lökjön hármat, aztán faarccal törölgesse le magáról a nedveimet, én meg ottmaradok kielégítetlenül, megalázva, kihasználva. Ez annyira nem hangzik bulinak, hiába lennének sokan, akik tudnának ilyen "szolgáltatást" nyújtani :D

Nő vagyok és nagyon nem így van.

Mivel nincs modell alkatom, így végképp. De ha 10/10 lennék, akkor talán így lenne. :)

24/N