Volt már olyan hogy bele untál egy nőnek a meghódításában mert mindig visszautasított vagy mindig falakban ütköztél vele kapcsolatban?

Szia!

Még arra se méltasd. Keress egy hozzád illőt, aki viszonozni is tudja!

szia!

én a másik (női) oldalról tudnék nyilatkozni. Volt egy pasim, és miután dobott (persze a másik csaj már rég képben volt) én lelkileg nagyon összetörtem. Akkoriban kb 4-en is "nyomultak". Bár nem tudom hogy a "csajod" mondta-e, de én mindenkinek megmondtam, hogy nem vagyok kész (lelkileg) egy új párkapcsolatra. Ennek ellenére 4 srácból 3 nem vette a lapot és tovább nyomult... oké, megbántani nem akartam egyiket sem (és mivel tisztán játszottam és mivel közöltem velük a dolgot, úgy gondoltam, hogy azért maradnak/maradtak mellettem, mert szeretnének támogatni), így nagyon azon voltam, hogy legalább valami barátság legyen belőle.. hát nem lett... pedig semmilyen célzást nem tettem arra vonatkozóan hogy járnék valamelyikkel , egyszóval nem szédítettem őket. Na ebből csak annyit akartam kihozni, hogy ez is két félen múlik... úgy gondolom én gerinces és egyenes voltam, megmondtam mi a szitú, csak ők akartak többet, és többet képzeltek a dologba mint ami...

Én a helyedben hanyagolnám (e-mail telefon) és kerülném. Hidd el ez jobban fog fájni neki.

Csinálj úgy mintha semmi sem történt volna. Beszélgess vele de csak mint egy ismerőssel. Ne éreztesd vele hogy ő kel neked.

Meglátod, hogy egy idő után megőrül majd. És ő fogja akarni. De te ne fogadd el. Légy te is kemény.

Nem kell neked ez a nő. Csak mutasd meg neki amit te éreztél. Hogy érezhesse ő is(fölöslegesen).

Hagyjad. Ha arra kellettél neki, hogy hülyítsen, vagy fényezze magát, akkor egy szikrányit se bánd. Ha meg a véletlenek összjátéka, akkor te megtettél mindent, most rajta a sor. H akar tőled valamit, most lépjen ő.

Én úgy gondolom, hogy mindenkiben kell(ene) lennie annyi gerincnak, hogy úgy bánjon a másikkal,mint ahogy ő azt elvárja magával szemben is. de sajna, nem vagyunk egyformák...

"Kezdőként" én is játszottam a hősszerelmest!

Azután a csaj megcsalt a legjobb barátommal.

Kihevertem.

Azóta úgy vagyok, hogy a nő olyan mint a villamos!

Elmegy az egyik, jön a másik... :))

Pont ugyanebben a helyzetben vagyok, csak a másik oldalon.

Én akartam a dolgot, éreztettem is, de úgy konkrétan lépni nem mertem. Nem voltam biztos, hogy a pali részéről is hasonlóak a dolgok.(és mert úgy voltam vele, hogyha komolyan akar valamit, akkor majd lép) Olyan mézesmadzag szerű volt a dolog, ment a csipkelődés, de néhány ilyen kis játékos beszólás után megálljt parancsolt magának. (minden alkalommal) Én meg néztem ki hülyén a fejemből, hogy akkor most mi is van?!

Pont ezért én sem engedtem közel magamhoz(pedig nagyon szerettem volna), féltem, hogyha megteszem és kiderül, hogy semmi nincs a másik részéről, akkor nagyot koppanok, mert sajnos az én részemről már voltak mélyebb érzések iránta.

Ilyenkor szerintem az a legjobb, ha hagyod a dolgokat a maga módján menni. (kerülheted is ha akarod) Normálisan (nem bunkón)és közömbösen kell vele viselkedni, ez fáj a legjobban és te sem alacsonyítod le magad.

Én fiúval jártam így(nő vagyok).

Évekig fönn tartottunk valami "bizsergést" - de elég súlyos volt, az életemet akadályozta, és az övét is.Ha nem foglalkoztam vele, akkor teljes erővel újrahódított, ha sikerült, úgy tett, mintha semmi sem történt volna. Végül nem is történt, még eg ycsók sem, de mindketten eléggé kikészültünk ebben a lelki libikókában. Szerintem kissé sérült volt, és én is. Alig tudtam elfelejteni és kikászálódni ebből.

Kerüld el ezt a nőt, csak megzavar, d enem áll készen most rá, hogy elfogadja a szeretetedet. Csak ártassz mindkettőtöknek. Keress egy kedves lányt, aki képes szeretni,. és őrá áldozd a szeretetedet! Annak lesz is értelme. Nem kell ezt megbeszélned, se semmi, egyszerűen fordulj mások felé, előre nézz, a jövendőbeliddel foglalkozz. Nem ez a nő az, ez egészen biztos, legalábbis nem az idén.

Nem kell elküldeni sehova, rá fog jönni, habár ha könnyebb a lelkednek, akkor megteheted azt is.