Van itt olyan huszonéves fiú, aki már beletörődött abba, hogy őt bizony egy lány sem fogja sosem szeretni, például a rút külseje miatt? Ti hogy élitek a minden napjaitokat lányok nélkül?

Szia. Nem mondom, elég nehéz ez így ebben a formában. Azt nem mondom, hogy beletörődtem, de azt tudom: lehet tenni ellene. Régen - mondjuk ki - túlsúlyos voltam, nem voltam valami szépség. Egészen egy éve ez megváltozott, elkezdtem javítani az életminőségemen, elkezdtem akkor kondiba járni, aminek köszönhetően le is adtam jó pár kilót és sokkal "szemrevalóbb" lettem. Sok lány szerint jó a humorom is, nincs velem baj és most már jól is nézek ki! :) Mégsem sikerült eddig egy lánnyal sem tovább jutni azon, hogy "tök jó fej vagy", maradt a 3 lépés távolság. Nem könnyű dolog. Látod a buszon, ahogy a fiatal, korombeli párok összebújnak, csókolóznak, együtt sétálnak a parkban... te meg ott ülsz egyedül. Sokszor látni olyan párokat, akikről nem gondolnád, hogy együtt lehetnének. Vagy a lány csúnya és a pasi jó kiállású mellette vagy fordítva! Én meg itt vagyok, arany középút és senkinek sem kellek igazán!

Szóval a kérdésedre válaszolva, egy szerető lány nélkül bizony nehéz élni, de én így sem szomorkodom. Úgy fogom fel, hogy még várok arra, aki majd szeretni fog... nem kell a nagy Ő-nek lennie, ha elfogad és szeret akkor az már fél siker! :) Úgyhogy türelmes ember lévén várok és addig is tanulok, hogy megértsem a nőket! :)

25/F