Nők! Miért nem olyanok vagytok, mint amilyennek naiv gyerekként elképzeltelek titeket?

Naiv gyerekként és tiniként azt hittem, hogy a nők csodálatos teremtmények. Komoly kapcsolatot keresnek, családot akarnak alapítani stb.

És nagyon megörültem ezeknek, mert azt gondoltam milyen jó nekem, hiszen ugyanazok az elvárásaink, céljaink.

Aztán amikor elkezdtem társat keresni kiderült hogy a nők 95%-a csak a külsőt nézi, és azt hogy mit gondolnak majd a barátnői/vadidegen emberek az utcán arról a pasiról, akivel együtt mutatkozik.

Nagyon sokáig ezért nem is találtam senkit. Aztán történtek az események, és belecsöppentem egy kapcsolatba. Ahol szerető voltam... nyílt házasságban élnek, de engem a nő több mint 1 éve hitegetett a válással, és azzal hogy közös jövőnk lehet. Persze ebből nem lett semmi, hiszen neki jó ez a helyzet. És még mindig így élnek.

Akik meg kivételesek és tényleg komoly mégis szenvedélyes kapcsolatot akarnak, azoknak már van.

Azt hiszem ez kellett ahhoz, hogy felnőjek, és megismerhessem a felnőttek keserű világát.

így búcsút inthetek annak a jövőképnek, és annak a boldog családnak, amiről gyerekként ábrándoztam.

Egy 24 éves fiú, aki jobban szeretne inkább örökre gyerek maradni...