Mért ilyen? Hogy léphetnék már túl rajta? Bőv. Lenn.

Van egy srác aki nagyon tetszik és ezt ő is tudja. Sajnos ő olyan, hogy minden héten másik barátnője van, és szünetekben (egy suliba járunk) mindig a más lányokkal van. Állítólag nála ilyen a barátság, hogy rácsapok a másik hátsójára, meg ilyenek... Nagyon rossz ez nekem, az ép eszem teljesen tisztába van azzal, hogy el kéne felejtenem, de bármit tesz is, még mindig szeretem. Ő az őszi szünet előtt ezt mondta a barátnőmnek: félig szeretem. jó csaj. Ezt nem értettem, de mindenesetre nagyon reménykedtem hogy jelenthet valamit. (nincs jelenleg barátnője) Ma zenei koncertre mentünk az iskolával. Mellém ült le és nem a haverjai mellé (kimaradt köztük egy hely). A mellettem lévő másik helyen a barátnőm ült. Az a baj velem, hogy éreztem hogy érdeklem, de beijedtem, és a szék másik végébe ültem minél messzebb tőle, még levegőt venni is alig mertem... Meg a barátnőmmel összenéztek olyan furcsán, mintha barátnőm azt mondaná neki, hogy lépjen már.... De nem történt semmi. Aztán visszamentünk a suliba, mert még volt 3 óránk. És a nap végén a barátnőm meséli nekem, hogy azt hallotta, hogy összejött az egyik lánnyal... Teljesen összezuhantam, és most is nagyon kivagyok... Minden mindegy alapon odamentem és megkérdeztem hogy mit akar tőlem... Erre azt mondta hogy semmit... Mert van barátnője. Teljesen kivagyok. Tudom hogy nem teljesen érthető a történet, ha nem értetek valamit, kérdezzetek, de légyszi próbáljatok segíteni nekem, hogy mért csinálja ezt és hogy tudnám elfelejteni? Már nagyon rossz : ( És félek, hogy ha azt is mondta volna hogy szeret engem, akkor is beijedtem volna....