Szerintetek Darwin elmélete befolyásolja -e a mai szexualitást és párkapcsolatokat?

"Régen a ronda férfiak számára is lehetőség nyílt megházasodni, mint ahogyan sok meleg férfi is a kitaposott ösvényt választotta és megnősült."

Igen, mert régen muszáj volt házasodni, az a maitól eltérő berendezkedés volt. A társadalmi nyomás ez ügyben sokkal nagyobb volt, és sok házasságot a szülők boltoltak el, tehát nem csak szerelemből házasodtak. Sőt a szerelemből házasodás igazán nem is volt megengedett a gazdagoknál, hiszen gondoljunk csak bele mi volt ha az úri kisasszony beleszeretett a szolgálójába. Persze sokkal több férfinak "jutott" nő, mert sokat hozzájuk kényszerítettek. A melegek meg természetesen magukat is belekényszerítették ezekbe. Azóta változott a helyzet, a nőnek (talán ismét) több joga van választani. Erőforrásokra azért volt régen több szükségük, mert nem dolgozhattak, sőt egyenesen szégyen volt ha egy nőnek dolgoznia kellett. De nem tudom igazából miért írtam ezt le.

Diavolino44: Igen, működik a szelekció, a hímek esetében a női válogatás folytán (ezt még mindjárt kiegészítem).

A nők, nőstények esetében pedig annak folytán, mennyire alkalmas az utódok kihordására, megszülésére, felnevelésére. Fontosabb, mint hinnénk. Nálunk embereknél régen is rengeteg dolgot tartalmazott! Egy anyának védőoltások hiányával szerény véleményem szerint kőkemény intelligenciával kellett rendelkeznie, ahhoz, hogy a megszületett 5-6-8 gyereke közül legalább 1-2-3 megérje egészségesen a felnőtt kort.

Ma pedig: egyértelmű. Ha anyuka buta, nem csak hogy ilyen géneket ad át, hanem tanítani, nevelni sem tudja a gyermekét.

Hím szelekcióról még: megfigyelhető egyfajta szelekció is, hogy a nők a legrátermettebb hímeket, férfiakat részesítik előnyben.

E mellett azonban a női nem mindig az ellen próbál hatni, hogy megelőzze a háremtartást, azt, hogy túl sok utódnak legyen ugyanaz a kevés "vezérhím" az apja.

Ugyanis, fenti esetben, ha a nőnek fia, vagy fiai születnek, azok genetikai rátermettségét nem hogy növelné, hanem egyenesen csökkenti ezzel.

Aki nem érti, annak majd levezetem. :)

(Nem is beszélve a változatosság, életképesség csökkenéséről).

Érdekes egyensúly áll fenn tehát a szelekció és diverzitás terén!

Nem baj, hogy leírtad ezeket 78%-os, én örülök neki.

Lényegében értelmes és igaz dolgokat írtál le.

Nem, ez a gyökérséggel hozható összefüggésbe.

Azért maradnak sokan szüzek, mert nincs bennük elég magabiztosság, amibíció, stb.

Pl egy haverom, akinek sosem volt sikere a nőknél, hallgatott rám, szárnysegédkedtünk egymásnak, stb. És 1 hónap alatt azzal, h látta, h a nőkkel is simán lehet beszélgetni, ha nem idiótán közelít hozzájuk az ember, meg nem támadóan, egyből megkaphat szinte bárkit.

Igen, valamilyen szempontból "erős". És ez mindkét nemre igaz. Valamiben jónak kell lenni.

Érdekes megfigyelésem még, hogy nálunk embereknél, amikor a nők nem termelhettek erőforrásokat, úgy kezdtek versengeni egymással, mint az állatvilágban a hímek. Ezt rögtön le is vezetem.

Ugyebár elvileg monogámia volt, a patriarchális berendezkedés csak így volt fenntartható.

Ebben a felállásban a nőket valahogy motiválni kellett, hogy mindenképp szükségük legyen egy férfira, és minden férfinek jusson nő.

Ám a legnagyobb erőforrásokkal rendelkező férfiakat a legszebb nők "birtokolhatták".

Az állatvilágban a hímek versengenek, sok fajnál, a színességgel, feltűnősködéssel.

Nálunk meg a nők kezdték meg mindezt, hogy ez által jussanak nagy erőforrásokkal rendelkező hímekhez, általuk meg magukhoz az erőforrásokhoz.

A legszebb, legjobban "cicomázott" nőnek volt legnagyobb esélye arra, hogy a leggazdagabb férfi rá figyeljen fel, őt vegye feleségül.

Többek között ebből fakad a nők még ma is tapasztalható versengése, rivalizálása, az, hogy igyekszenek színesen, csillogók-villogók lenni, vagy például nagyon különbözők.

Az állatvilágban a hímek különböznek, a nőstények többnyire egyformák.

A hímeknek azért kell színesnek, feltűnőnek, különbözőnek lenniük, hogy felkeltsék a nőstény figyelmét.

A nőstény neveli a kicsinyeket, vadászik nekik, védi őket, nála a színesség egyenesen hátrány lenne. Nem ő udvarol a hímnek, a hím megy oda, neki nem kell felhívnia magára a hím figyelmét, ha feltűnő lenne, ráadásul ragadozók is könnyebben elejthetnék. Ezért a nőstények többnyire szürkék, beleolvadnak a környezetbe.

Nem úgy nálunk. Manapság sok nő öltözködik már egyszerűbben, szolidabban, de régen, sok száz éven át divatban voltak a fodrok, masnik, csipkék, két úrinőnek pedig nem illett ugyanolyan ruhát felvenni.

Megjegyzem, hatott egy ezzel ellentétes tendencia is: a férfiak próbálták visszafogni a női feltűnést, elrejteni a nőket, mivel féltek a hűtlenkedésüktől (pl. araboknál).

Magasság: ez is nézőpontok kérdése, elhiszem, hogy valamikor előny lehetett. Ma már annyira nem az. Egyelőre hátránynak sem hátrány, de még azt is elérhetjük, hogy a magas emberek hátrányba kerülnek az alacsonyakkal szemben.

Ezek szimpla tulajdonságok. A környezet függvényei, hogy előnyösek-e? Bár a környezetet meg részben mi alakítjuk.

Másik válaszoló: jogos és igaz. Bár "akárkit" talán most sem kaphatna meg, de sokszor annyi kell, hogy az ember lazán el tudjon a másik nembeli illetővel beszélgetni.