Rossz fényt vetítenek rólam egy visszahúzódó lánynak! Féltékenykednek?

Üsd le őket,és beszélj a csajjal.

Mondd meg a csajnak, hogy már változol, és nem vagy olyan, mint amiket mondtak rólad... meséld el, hogy már jobban érdekel a tanulás is, új, értelmesebb hobbikat találsz magadnak és próbálsz szabadulni a régi társaságtól... ha tetszel neki , akkor kapni fogsz egy esélyt :)

egy próbát mindenképp megér :)

Tudom, hogy ez egy több mint két éves kérdés, valószínűleg már nem is aktuális, de azért elmesélek neked valamit. Én is egy többnyire félénk, visszahúzódó lány vagyok, bár a bakancsosok közé tartozom, ezért ezt sokan nem gondolnák rólam. Nagyon fiatalon kerültem ilyen társaságba, 12 évesen már punk, skinhead meg rocker barátaim voltak (nem kérek 'inkább a tanulásra kellett volna figyelned' és hasonló beszólásokat, mert kitűnő voltam), és bár szeretem őket, meg minden, de a mai napig nem az én terepem, hogy inni járjak velük meg ilyesmik, inkább leülök olvasni, vagy ilyesmi. De mikor 13 éves voltam, mint minden lánynál, nálam is képbe jött egy fiú. Nagyon nagy punk volt, ezt tudtam is róla. 16 éves volt, és bevallom, eléggé unszimpatikus volt. De egyszer odajött, és megkérdezte, hogy ha megváltozna értem, adnék-e neki esélyt. Hát gondolhatod mit éreztem úgy kislány fejjel. De adtam neki esélyt, mert hittem, hogy ha változni akar, az már jelent valamit, és tudtam, hogy belül egy nagyon jó ember lakozik. Többet találkoztunk, jobban megismerkedtünk, és 3 hónap után összejöttünk. Bár tartottam tőle, mert nagy nőcsábász volt, de bíztam benne, hogy tényleg változni fog. És megtette. Már nem jár minden héten kocsmázni, sokkal jobban értékel egy estét ahol csak ő, én, meg két könyv van, nem áll le lépten - nyomon verekedni, a dolgokat szavakkal intézi. Ha valaki beleköt, olyan szépen ki tudja fejteni a véleményét, hogy nacsak, és csak bámultak rá, a felét meg se értették annak amit mondott, mert az agykapacitásuk nem tered odáig, hogy egy értelmes ember monológját felfogják, és értelmezni tudják. És bár a punk életérzése megmaradt, amit nem is bánok, rengeteget változott mind külsőre, mind belsőre. Boldog vagyok, hogy ezt miattam tette, és egy percre sem bánom, hogy ennyire fiatalon összejöttünk, csodálatos érzés, hogy miattam lett ennyire jó ember, és hogy már 4 éve aranyozza be a mindennapjaimat. Az a lány pedig, ha csak a múltadra alapoz, és esélyt sem ad, akkor soha nem fogja megtudni milyen érzés, mikor valaki tényleg szívből szeret, és változni is képes. Ha ő ezt nem érti meg, akkor lehet bármilyen szép és okos, fogsz találni sokkal jobbat is. Aki majd értékelni fogja, amit teszel. Hát bocsi, ezis elég szép hosszúra sikeredett, de remélem azért még látni fogod ezt a választ. További sok sikert és boldogságot kívánok az életedhez ^^