Mi lesz velem? Van aki hasonló cipőbe jár?

Szóval 25 éves lány vagyok. 14 hónapja van egy nem egyszerű párkapcsolatom, ami 2 hónapja kb igencsak lefele ível és szerintem közeleg a vége. Talán a viták mérgezik szép lassan, már nem úgy viszonyul hozzam, mint azelőtt. A szerelmes lángolása közönyösséggé változik. Ráadásul elment külföldre megint es több, mint egy hónap mire hazajön. Voltunk már máskor is így, kibírtuk, de szerintem ez most már nem fog menni. Eddig itt lakott szinte nálunk. Amig itt volt boldog voltam, de amióta elment, már egyhete minden nap csak sírok utána. Mindenhol őt látom, nagyon durván hiányzik. Rajta viszont ezt nem tapasztalom, hogy őt annyira megviselné ez. Utálok itthon lenni, amióta nincs itt. Anyámékkal sem igazán jövök ki az életvitelük, meg a gondolkodásuk miatt, csak akkor megyek ki a szobámból, ha nagyon muszáj. Elköltözni egyedül meg legalabb 2 evig meg nem fogok tudni, mert hitelem van . A munkahelyemet szeretem. Nem keresem halálra magam, de a kolléganőimmel jól kijövök, a főnökség normális, már 2 eve ott vagyok. Viszont nagyon elkeserít, hogy úgy érzem lassan meg kellene találnom a helyem és nem megy. Van 3 barátnőm. Az én korosztalyombeliek. Egyutt el a pasijaval az egyik, a masik kettonek mar gyereke van. Van kis kialakult eletuk, nekem meg nem jon össze semmi. :-( Egy normalis kapcsolat sem. Nem érzem magam egy eldobnivaló embernek. Depressziosnak erzem magam, de nagyon durvan. Allandoan sírok, nyugtatózok és nem tudom mi lesz velem :-(