Aki kicsi gyerek, gyerekek mellett vált el és talált új társat magának, hogyan volt ideje a találkozásokra? Hogyan oldottátok meg?

Ovi/suli időben, ha láthatáson voltak az apjuknál, néha vigyázott rájuk anyám vagy a húgom (akik szurkoltak, hogy találjak "egy normálisat").

Nekem az komolyabb kihívás volt, hogy dolgozni tudjak (több műszakban), és legyen aki elviszi őket reggel, meg napköziből elhozza és figyel rájuk. Emellett egy-két randit beiktatni gyerekjáték volt.

"És találtál normálisat"

Ez aztán ült! Neked van kölköd, te aztán normális vagy... de még te válogatsz.....

Hármaska az a lúzer, aki abban reménykedik, hogy egy 30 fölötti, kisgyerekes anya már nem válogathat, neki már minden mindegy, így nála még akár neki is lehet esélye, ha komoly kapcsolatot hazudik.

Ne romboljátok már le szegényke hamis illúzióit, mert elég lesz neki megbirkózni a rögvalósággal, hogy a kisgyerekes anyák kétszer jobban megválogatják, kivel kezdnek, még ha nem is a kockahas a legfontosabb szempont.

Még a végén öngyilkos lesz itt nekünk szegényke, mert lelomboztuk az utolsó reményét.