Rossz ember vagyok ezért?

Semmi gond azzal, hogy kárörömet érzel, inkább azzal, hogy ezt úton-útfélen boldogan újságolod az ismerőseidnek. Mire jó ez? Éld meg magadban és örülj, hogy jóra fordult az életed.

Egyébként pedig az élet egy hullámvasút, egyszer fenn, egyszer lenn.

Egy kis karorommel nincs gond, emberi erzes, belulrol jon, nem tehetunk ellene. De hogy te ezt kitargyalod ismeroseiddel es itt meg kell osztanod, buszke vagy, hogy vegul te jartal jobban, meg tobb szimpatiat szeretnel ezert teljesen idegen emberekkel, evek mulva is ezen az esemenyen vagy fennakadva ahelyett, hogy tovabblepnel, az uj kapcsolatodat elvezned, varnad a babat, gyanus, hogy komoly trauma van a lelkedben ami meg csunyan kiuthet.

Javasolnam, hogy beszelgess errol egy piszhologussal, ne par ev mulva egy kis gyerekkel egy ujabb boldogtalan hazassagban deruljon ki, hogy a korabbi valas utan a volt parod gyuloletebol rogeszme lett, mindenben az motivalt, hogy nalanal elobbre juss, oszinte erzelmeken alapulo meghitt kapcsolat helyett csak egy hazugsagban elsz, kiszemelt uj ferjecske megtevesztese-elcsabitasa-megnyerese mindenaron volt a szinjatekod celja a tudatalattidban. Onfelaldozas, sajat vagyaid elfolytasa mellett megtettel mindent, hogy rasegits azokra a "jo lapokra".

Ne legyen igazam.

"Egyébként pedig az élet egy hullámvasút, egyszer fenn, egyszer lenn."

Dupla kave? :D

Nem vagy rossz ember.:) Természetesnek tartom, ha valaki a régi sérelmei miatt azzal nem tud teljesen együttérző lenni, aki bántotta.:) Mikor már túl vagy a dolgon, de még nem bocsátottál meg neki (ez mindenkinek más időt jelent), könnyen megesik, hogy nem sajnálattal gondolsz rá. A többiek részéről szerintem ez a sajnálat is csak formaság. Az ember igyekszik tapintatos lenni azzal, akivel valami rossz történt, kívülállóként könnyű "jófejkedni". Nem hiszem, hogy emiatt lenne bármi szégyellni valód. Nem érinthet meg annak a tragédiája, akitől elhatároltad magad teljesen érzelmileg (hiszen ahhoz, hogy feldolgozd, ezt kellett tenned... Bár van, aki a volt férjével baromi nagy haver és ott örül a gyerekeinek, aki az aktuális feleségétől van már, de nekem ez még mindig meredek, hogy valaki át tud kapcsolni elhatárolódás nélkül barátságba a szerelemből).

Az lenne a beteg, ha te tehetnél róla (értem ezalatt, hogy bosszúból csinálsz valamit).

Ezzel szerintem semmi baj nincs. Az ember amúgy sem érezhet vagy nem érezhet parancsszóra valahogy.:)