Hogy érezzem magam felnőtt nőnek?

szomorú és nem a barátod ellen mondom: az adja a legjobb motivációt, ha valaki mellett nő akarsz lenni. azaz ő mit hoz ki belőled.

egyébként én se voltam sose alapjáraton nőies, viszont pár éve érdekel. leginkább próbálgatással találod meg, mi az, ami nálad belefér.

pl. a szemem szinte sose sminkelem, viszont rúzsozok mindennap, mert jól érzem magam tőle, nem kell rá figyelni, és észrevettem, hogy másoknak is bejön. egyetlenegy árnyalatot szeretek igazán.

a körömlakktól is másképp érzem magam, piros árnyalatokban (rövid a körmöm, és nem voltam, nem is megyek körmöshöz). a hajamra nem rakok semmit, a fazonnal kísérletezek, viszont festem.

általában nagyon kényelmes ruhákban járok. egy-egy elegáns valamitől viszont ez is más lesz. lehet egy klassz blúz, vagy fülbevaló.

fehérneműből nem találtam olyat, ami kényelmes, nem vág be, nincs benne merevítés, és gyönyörű. általában egyszínű feketét hordok, viszont tökéletes szabásút, amiben nem leszek hurkás.

szoknyát nem veszek fel soha, de rájöttem nemrég, milyen klassz viselet az egyberuha.

kérdezz még nyugodtan. én is az egyszerűségre törekszem, nem arra, hogy mindig igazgatni kelljen magam, és mégis nőiesnek tartanak.

22 évesen én is ezen gondolkozom évek óta. A cuki, kedves, aranyos jelzőket már hallottam párszor, és bár jólesik a lelkemnek, de azért mégsem ugyanaz, mint amikor esetleg azt mondják, hogy "de jól nézel ki", "milyen szép vagy". Az utolsó kettőt annyira ritkán hallom, hogy zavarba is jövök (mindegy, milyen nemű ember mondja éppen).

Így vagyok önmagam, de időnként tényleg jól esne kicsit nőnek lenni külsőleg is, nem csak fejben.

5, 6, úgy vettem észre, a kérdező a külsőről beszél, és arról, ahogyan érzi magát tőle, nem a komolyságról.

még az igazi nő filmes kliséjében is benne van a játékosság, az évődés, a szárnyalás, szabadságérzet.