Most akkor mi a valóság?

Nincs valóság. Ezen a világon minden ami emberi szemszögből van vizsgálva nem lehet objektív. Valakinek lehetsz csúnya, a másik embernek meg szép.

Ha érdekel a szubjektív véleményem, vagy tanácsot szeretnél kapni hajstílusról stb küldhetsz egy képet és elmondom mit gondolok.

En csak az ugynevezett tudomanyos oldalat irtam le.

Itt mar az egyesnek van igaza. Van akinek meg epp a te asszimetrikus arcod jon be. Pl nekem szimmetrikus arcom van, de a kutyanak sem kellek. :D

Én már rájöttem erre, de előbb egy kis kifejtett sztori. :)

Először akkor, amikor még az egyetemi gólyatáborban a legnépszerűbb csaj, aki egyébként tényleg full dögös és jó csaj volt, és az a tipkius ribi és műnő kategória( nyugi nem irigység, ismertem, nincs bajom vele, őis tudja ezt magáról :D): szőke póthajjal, jó testtel, akit mindenki egyből észrevett és meg is akart dugni kategória.

NA most képzeld el, hogy első estén még mi is haverkodtunk, készült párunkról lányokról kép, amin konkrétan én néztem ki a legjobban (!), a csaj meg valami eszméletlen ronda volt a képen. Komolyan el sem hittem, mikor megláttam, többször is megnéztem.

Ugyanígy iylen szexi pózolós, fürdőruhás képekből is tettek fel róla olyanokat, hogy az egyik ezsméletlen jóra sikeredett, míg volt ami írtó béna és gázos volt róla.

Azóta valahogy nem zavar, hogy rólam is van sok sz.r kép, és sikerül azért elég jó is. Ezzel mindenki így van. Még valamelyik insta celen, talán kim kadarshian posztolta anno, hogy napi 2000 képból sikerül neki is valójában az a pár előnyös ( ő uyge egész nap fotózgatja magát)... ÉS amikor szépségkirálynő tezsi ki a smink nélküli verziót, ő is ugyanolyan "átlagos" azokon, mint bárki.

SZóval a tanulság, hogy ezzel mindenki így van: nincs abszolút igazság rá, melyik a valós. Vagyis van: valahol a kettő között. ;)

UI Egyébként senkinek nincs teljesen szimmetrikus arca. :D

ÉS én mindig is jobban szerettem a tökéletlenséget ilyen szempontból, és szerintem nekem is ez a "bűverőm".

Pl én sem találom magam olyan szépnek, mégis sokan tartanak vonzónak és kapok ilyen jellegű dícséretet.

pedig nincs kimondottan szép arcom.

De ha a szimmetriára akarsz diekt rájátszani egyébként, arra is van trükk: vegyél fel a fejere egy napszemüveget: mármint ne a szemedre, úgy értem a fejedre/hajadba tedd, akkor annak fog tűnni.

komplett testről tudok nyilatkozni..

Gondold el, hogy engem férfiként, ha egyhelyben állok és körbefotóznak minden szögből, akkor 2|10 és 9.5|10 között mozgok..a képeken

És az az érdekes, hogy nézett már rám undorral csúnya, átlagos és szép lány, viszont ugyanezen spektrumnak be is jövök..

Nekem szintén volt már undorom dögös csajtól és izzottam átlag alatti testtől..

És talán ami a lényeg..az az agyoncsámcsogott kisugárzás mégsem olyan megfoghatatlan dolog..

Csukott szemmel gondolj a barátaidra, ismerőseidre és jelöld ki, hogy kik lennének A NŐK és A FÉRFIAK közülük, neked..majd ha következőnek látod őket vizsgáld meg, hogy mi bennük a nagy szám..

súgok: belül fogod megtalálni az okot

az agy a legnagyobb photoshop, leront vagy felépít az élményeid alapján..onnantól meg nem azt látod amit nézel

A valóság az, hogy eleve értelmetlen úgy meghatároznod magad, hogy “szép” vagy-e vagy “csúf”. Ezek kicsit relatív fogalmak, akárcsak a “jó” és a “rossz”.

Bár vannak dolgok, amirõl egyértelmūen meghatározható, hogy jó vagy rossz, szép vagy sem. Nem minden esetben. Egyes dolgok, amiket csinálsz, egyes esetekben jónak számítanak, más helyzetben meg elfogadhatatlanok.

Amúgy szerintem nem a fény vagy beállítás kéne meghatározza valakinek a szépségét. Érdekes módon, ha valakit szépnek látok, akkor minden beállításból az. Aki meg ronda, az mindenféleképpen ronda. Te talán ilyen kérdõjeles közép eset vagy, van valami szép benned, de hibáid is vannak. Ez van, ez nem fog változni, akármilyen beállításban fotózod magad, attól még a hibáid nem fognak eltūnni.

Én objektíven nem úgy határozom meg magam, hogy “szép” vagyok-e vagy ronda vagy átlagos. Objektív képben látom magam, azt nem tudom eldönteni, hogy kinek vagyok szép és kinek nem. Maximum azt tudom eldönteni, hogy én hogy viszonyulok magamhoz.

A kinézetem nem írható le úgy, hogy “szép”, vagy “ronda”, inkább így: magas, vékony, nagy kék szemū, barna félhosszú haj, kerek arcú, kicsi orr, stb.

Ebbõl áll a kinézet. Az hogy ez “szép”-e vagy sem, azt döntse ez mindenki a maga kedve szerint.

Ez a kérdés úgy hangzik, mint egy rejtett utalás arra, hogy, dicséreteket, visszaigazolásokat vársz tõlünk a kinézetedrõl. Kb. annyi értelme van, mint az ilyen képekkel mellékelt “Szerintetek hogy nézek ki” kérdéseknek.