Jogosan vagyok kiborulva? Felrobbanok.

" Ha elkészítem neki dobozba, akkor néha elviszi, néha nem. Ha azt mondom neki, hogy külön kasszán szeretnék lenni, akkor teljesen kiborul. Ha megkérem, hogy egyen munkában, én pedig csak magamnak főzök, akkor amikor haza jön, folyton panaszkodik, hogy éhes és hogy ez milyen diszkrimináció, hogy nem ehet ebból, amit főztem. "

Ezt kell neki elmondani. Gondolja végig a lehetőségeket, döntse el, neki melyik a legszimpatikusabb és tartsa is magát hozzá, szigorúan.

Mert ha ő semmibe veszi a megbeszélteket, akkor Te is.

Van választási lehetősége, nem is egy, Te is hajlandó vagy a kedvére tenni, akkor tőle az a minimum, hogy tartja magát a megbeszéltekhez.

Ha pedig nem tartja, én biztos csak annyit tennék be a közös kasszába, amennyi muszáj, lakbér, rezsi, alapvető dolgokra pénz, pl wc papír, tisztító szerek, aztán majd ő szépen verje el a fél fizuját a rántott sajtra, ha ennyi nem megy neki, én meg főznék magamra a saját kedvem szerint.

Ha sportolna, akkor nem hízna...

Figyelj, ha nem tudjátok megbeszélni, és megoldani, nincs értelme a kapcsolatnak.

#25: Nem akarja vinni.

Amikor nem home office-ben vagyok, akkor mindig kint eszunk valamelyik kajaldaban.

Ez amolyan kikapcsolodas, program is, hogy nem a laptop mellett kanalazod a borsofozeleket. Gondolom, a kerdezo parja is igy van vele.

Én exem is ezt csinálta, én simán nem főztem neki többet. Csináltam kaját, ami nekem ízlett, meg ő is vásárolta magának a kfc-t. Mondjuk egy idő után már nem csak ebben nem bírtunk megegyezni, és amúgy is szakítottunk.

Mostani párommal megbeszéljük, mit ennénk szívesen, és csinálunk azt, aztán elfelezzük és mindketten azt esszük hétvégén, meg hét elején (kicsit variálva a köretekkel) többi nap meg ehet mást is.

Én nem szenvednék ezen a helyedben, ő baja.