Összejönnétek egy olyan emberrel, aki nem hisz a tiszteletben, de a szeretetben igen?

Nem tudok senkit se tisztelni és a tiszteletet erőszakosnak is tartom, mert a valódi feltétel nélküli szeretet ellen van. Mondok egy példát. Unalomig ismert frázis az, hogy mondjuk egy nő akkor tud felnézni a férfire, ha határozott, ambiciozus és céltudatos. Az élet nem olyan faék egyszerű, hogy vannak a tettrekész határozottak és nyúlbéla férfiak. Az ember nem ilyen egyszerű. Sokkalta komplexebbek vagyunk ennél. Mesterséges ideát teremt ami okozza az elidegenedést.

Vagy például azt is gyakran hallom idősebbektől, hogy ezek a mai fiatalok nem ismerik tiszteletet. Ha gyerek lennék miért kéne tisztelnem azért anyámat, mert megszült, amikor nem is kértem meg arra, hogy megszüljön. Emiatt egyes szülők visszatudnak élni a hatalmukkal. Ha lesz gyerekem nem fogom tiszteletre tanítani, de még nevelni se, mert tudom, hogy az ember legbelül jó és emiatt nem csak a nevelést tartom károsnak, de az iskolát is. Nem fogom beíratni állami oktatásba, max waldorf iskolába, mivel a mai állami oktatás többet árt, mint használ. Szerintem a tankötelezettséget is nyugodtan ellehetne törölni, az állam a hatalom amúgy is miért szabja meg nekem, hogy a gyereket iskolába irassam?