Tényleg én lehetek a hibás?

A párommal együtt élünk 3 éve. mikor össze jöttünk már volt egy gyermekem aki akkor volt 1,5 éves. Az elején úgy tűnt talán elfogadja. Nem azt mondom,mert elfogadta hogy van egy kis fiam, viszont nem igazán foglalkozik vele,csak akkor szól hozzá,ha kell neki valami,vagy rá kell szólni. Viszont van egy barátja akinek van egy kislánya ,na őt szereti,nem viszi ott sem túlzásba sosem a néven szólítja és mindent oda ad neki amit csak akar a kislány,az én fiamnak sosem ad oda semmit ,és meg sem engedi,hogy játsszon az ő "dolgaival" ami nyilván érthető mert szerszámokrol van szó,de akkor egy kislánynak miért.?

Most az volt a vita,hogy a kisfiam kihozott a konyhába egy kis kocsit amivel a konyha asztalon játszott ,jelzem nem dobálta csak berreget hozzá. Rá szólt a párom,hogy a konyha nem játszó tér,nyilván,de agresszívan tette mintha már legalább 10x mondta volna el. Én pedig azt mondtam a páromnak, hogy akkor a kislánynak de engedjen meg semmi olyat ami nem neki való. És ezen felkapta magát és én voltam az utolsó nyomorult,meg minden sőt kizárt onnan ahol együtt szoktunk cigizni. És azt mondta húzzák be a gyerekemhez. Előtte iszogatott a haverjával, szerintem az alkohol miatt volt ez. Viszont nem értem miért kellet így viselkednie? Nagyon rosszul esik amikor ilyen