Minden kapcsolatban előfordulnak kisebb összezörrenések?

Persze, hogy van. Az élet velejárója, mindenkinek van rossz napja, ami lehet, bizonyos szinten a másikon csattan. De amíg ez nem azt jelenti, hogy az ember üvöltözik a másikkal/degradálja/szidja, szimplán nem tudja a legjobb formáját hozni és érzékenyebben reagál olyan dolgokra, amiken máskor mondjuk röhögni szokott, addig nincs baj.

Mi nagyon jó páros vagyunk, mindent meg tudunk beszélni, de van, hogy összezörrenünk. Pl. én elég érzékeny vagyok arra, ha azt érzékeltetik velem, hogy nem figyelnek rám, pl. ha beszélek. A párom meg a rosszabb napjain akarja kerülni a konfliktust, és éppen csinál valamit, nem mondja, hogy fogjam be kicsit a számat, mert el kell készíteni valamit, cserébe hümmög, mintha figyelne. Persze, észreveszem, hogy nem figyel, és jól felbosszant. Na, ha mindkettőnknek rossz a napja, akkor összezörrenünk, tíz perc lehiggadási durci. Aztán bocsánatot kérünk, megmondjuk, hogy igyekszünk fejlődni mindketten, és jól elfelejtjük.

Amúgy, nekünk alapvetően az a stratégiánk, hogy ha tudjuk, hogy most valami nem okés, pl. nyűgösek vagyunk, hisztisek, mérgesek valami miatt, akkor egyrészt jó alaposan kipanaszkodjuk magunkat, én el is küldök mindenkit IS az anyjába, másrészt, szólunk a másiknak, hogy bocs, ez van ma, igyekszem visszafogni magam, de ha mégis úgy jönne össze, akkor ne vedd magadra. És akkor úgy állunk a másikhoz.

Előfordulhat. De ha gyakori akkor ott valami nem oké a kapcsolatban, akkor sem ha apróbbak a viták. Nálunk pl extrém ritka, nálunk ez nem divat, nem szoktuk egymáson levezetni a feszültséget, ha akad is ilyen. Nem egészséges. Inkább edzek egy órát, és kiengedek, a párom meg csak elvonul fél órára olvasgatni és aztán semmi baja.

Mondjuk nekünk általánosságban nem stresszes a munkánk sem. Jól megvagyunk.