Legszívesebben a párommal (férjemmel) minden pillanatban együtt lennék - de ez akár lehet egy idő után terhes is a számára - akit ez a "probléma" érint, mit tesz, hogyan kezeli ezt?

én párom ilyen, engem megőrjít

de meg is mondtam neki, hogy kicsit szakadjon le, megértette

Én ilyen vagyok, de szerencsére a párom nem zavarja. Eleve jól jön ki az, hogy más munkahelyen dolgozunk, de ezen kívül még vannak egyéb elfoglaltságaink a nap folyamán, így esténként már egyetért velem abban, hogy velem kell foglalkoznia :D Hétvégente előfordul, hogy szeretne magára is időt szánni, de addig a pár óráig én is elfoglalom magam.

És szerintem a kulcs az ebben van- hogy elfoglaljuk magunkat, a párunktól független tevékenységgel is. Mármint, legyen olyan érdeklődési körünk, hobbink, bármi, amit a párunk nélkül is tudunk csinálni, hogy ha neki igénye van kicsit magával foglalkozni, egyedül lenni, akkor se csak az legyen, hogy ülünk a kanapén és felváltva nézzük az ő hátát és a plafont... Nekem ez legalábbis sokat segít :D De még így is nagyon hiányzik napközben, azért az elég sokat segít, hogy relatíve állandó jelleggel, folyamatosan kapcsolatban vagyunk, chaten rendszeresen írunk egymásnak, és este is azért jellemzően összebújva csinálunk valamit- filmnézés, sétálás, akármi.

Nálunk is úgy van, hogy nekem sokkal nagyobb az igényem az egyedüllétre, mint a feleségemnek. A baj az, hogy ő ezt nem érti meg, és néha sértésnek veszi, ha nem vele akarok foglalkozni. Kezelhető a helyzet, de ha véletlen erre célozgat, ne sértődj meg rajta semmiképpen. Minden bizonnyal szeret, csak aki egyedül akar lenni, azt hagyni kell.

Tudd magad lefoglalni. Nem tudom van-e valami hobbid, amit nem felszínesen űzöl, hanem szeretsz benne elmerülni. Feltételezem nincs, mert akkor nem írtad volna ezt a kérdést. Szóval ha véletlen találsz valami ilyesmit, akkor sokkal jobban át fogod érezni, hogy más miért akar néha egyedül lenni.

Én is hasonló helyzetben vagyok. A pszichológusom is azt mondja, mint az előttem szólók, hogy barátokat, hobbikat kell szerezni, ha a kapcsolat effajta különböző igények miatt válságba kerül. Beszéltettek már erről a férjeddel? Az én barátomnak a harmadik évre lett elege, de úgy, hogy addig nem mondta el nekem egyértelműen, hogy neki ez így sok. Én már az összeköltözést tervezném, de ő ezek szerint még nem készült fel rá. Így viszont én nem hiszem, hogy tudom folytatni vele, és szerintem szakítani fogunk.

De ti már házasok vagytok, úgyhogy tisztázzátok az igényeket minél hamarabb.

nehezen... pszichológushoz járok, mert nagyon önállótlannak érzem magam, és ez a gyökere a túlzott ragaszkodásomnak, ez talán a legfontosabb, mert nem szeretnék hosszú távon ilyen függésben élni. sokat foglalkozom a tanulmányaimmal, a szakmámmal, amit nagyon szeretke, fejlesztem magam, tanulok, olykor a barátaimmal vagyok, vagy csak itthon egyedül jól érzem magam.

23l