Önző és anyagias vagyok?

Nem vagy sem önző, sem anyagias. Együtt élünk a párommal és kb. havi 80ezer megy el kajára még úgy is, hogy főzünk. Szükségünk van a megfelelő minőségű és mennyiségű kajára, és bizony ez még így is 40ezer Ft/fő.

Na azért, hogy a kérdező kvázi kidobja azt a 40ezret az ablakon, amiből eteti a párját.. ráadásul ott is lakik mondhatni. Ez nem "adok enni annak akit szeretek", hanem a kérdező konkrétan eltartja a párját. Már csak az hiányzik, hogy egy kis zsebpénzt adjon a srácnak.

Azt meg teljesen megértem, hogy nem akarja ezek után beajánlani a munkahelyére. Ha 2 hónap után kibsszák, akkor az a kérdezőnek nem túl szerencsés. Elkönyvelik megbízhatatlannak. Beajánlani olyan embert szoktunk, akiről tudjuk, hogy képes megcsinálni a feladatát, jó munkaerő lenne és nem olyat, aki szarik bele mindenbe és eszébe nem jutna, hogy mennyire gáz, hogy a kérdező eltartja.

A fizetése meg teljesen lényegtelen és senkinek semmi köze hozzá. Nem erről szólt a kérdés.

Nem olvastam el az összes hozzászólást, csak a saját példámmal tudok előjönni: évekig tartottam el az exem, fizettem az ő kajáját is, ruháit, miközben ő alkalmi munkákat vállalt, és folyamatosan csak ígérte, hogy minden jobb lesz, de végül mindig otthagyta az aktuális munkahelyét, mert valami kifogás mindig volt. Én pontosan ugyanazt gondoltam: ha egy gyerek kellene, szülnék egyet, én nem tudtam férfiként tekinteni rá, tisztelni, felnézni rá. Egy idő múlva az ember feladja, mert csak visszahúzzák. Nem vagy se önző, sem anyagias.

Ha nem változik rövid időn belül, ne pazarolj rá több időt.