Te mit szólnál, ha a párod ilyet mondana? "Otthon ezt csinálhatod, de itt nem! "

Neki nyilvánvalóan a hócipője tele van veled és az együtt éléssel, csak ezt nem meri megmondani.

Ahol egy év után nincs igény együttlakásra, az max. szexkapcsolat.

7 év után még csak az összeköltözésig jutottatok.. Azt is a te ötletedre, ő csak belement.

Szerintem gyanús kicsit, hogy nem feltétlenül akar veled komolyan elköteleződni. 7 év után még nem esett szó pl családos tervekről, stb?

VAgy akkor is majd az ő háza lesz, és mehetsz haza ha nem tetszik valami, ha már a gyerekei anyja leszel?

Ugye érzed, egy komoly kapcsolatbna miért szánalmas ez, és miért nincs helye. (Függetlenül attól, hogy anyagilag van-e közöd a házhoz, vagy nem!)

#24 De ebben az esetben nem, épen ez kérdező baja... Az ember nem kapja a pofájába, hogy "otthon ezt csinálhatod, de itt nem" ha már alapból otthon van. Kérdező itt NINCS otthon. A pasija megtűri, de ha veszekednek, vagy valami nem tetszik neki, akkor továbbra is ez az "az én fedelem alatt..." bullshit lesz az ütőkártyája.

Ezt vagy megbeszélik, vagy spuri van, mert ez így nem élet. Vagy van egy otthonod, egy biztos lakóhelyed, vagy egy életen keresztül oda nem illőnek érzed majd magad, márpedig kérdező efelé halad.

Szerintem csak elborult az agya. Velem is volt ilyen, nálunk a barátom költözött az én lakásomba. Egyszer az anyja feljött hozzánk és vmi hülyeségen összevesztek, elkezdtek egymással kiabálni. Annyira kiverte nálam a biztosítékot a viselkedésük, hogy mindkettőt leszidtam és mondtam, hogy ezt a viselkedést nem engedhetik meg maguknak az én lakásomban.

Nyilván soha nem lesz jogilag a barátom lakása, de attól még a mi otthonunk, együtt élünk ott. Hirtelen felindulásból mondtam, ennyi. 26/N

Nemigen szerepelsz a hosszu távu terveiben.

Megh olyan nagyon nem is szeret.

Konkrétan semennyire sem

Ha van még 7 elcseszni való éved, akkor maradj

Szerintem ez nagyon nem normális.

Nálunk is a páromé a lakás, amióta hozzáköltöztem, soha nem mondott olyat, hogy az ő lakása, hiába az. Mindig, mi otthonunk, lakásunk stb. Nincs olyanunk, ami ne lenne közös, és ez soha semmilyen problémát nem szült.

Mióta gyerekünk van, értelemszerűen ő is bele van foglalva.

Mondjuk a kiabálás se normális dolog, nálunk ilyesmi elő sem fordulhat, sosem emeljük fel a hangunkat a másikra, és egyetértek vele abban, hogy mi se hagynánk itt senkit kiabálni az otthonunkban. Mi széoen megvagyunk, aki itt akar lenni, annak viselkedni kell kultúráltan. Ebben igaza van.