Miért ódzkodnak a mai férfiak az eljegyzéstől, házasságtól?

Honnan veszed, hogy a lányok reménykednek? Könnyen lehet, hogy ők sem akarnak házasságot...

Manapság teljesen bevett és elfogadott az élettársi kapcsolat, nincs azzal semmi gond.

Kedves Kérdező!

Az én körömben nem jellemző ez. Nem tudom, biztosan úgy válogattam a barátaimat :)

24 éves vagyok a legjobb barátnőim családi állapota vagy "eljegyzett" vagy "házas" már.

Én is 7 éve vagyok a párommal, ami ugye hosszú éveknek számít már, de kb. az 5. évtől tudom, hogy el szeretne venni. Jövő nyáron lesz az esküvőnk.

Úgyhogy szerintem ez nem jellemző. A nyáron 6 lakodalomba megyünk és mind 24-28 év közöttiek a vőlegények.

24-N

Hagyjuk már ezt a hülye általánosítást! 30, 60 és 90 éve is pont ennyien nem akartak házasodni, csak ha napi szinten szexelni szerettek volna akkor muszáj volt. Meg ha meleg ételre vágytak. Kész. Ennyi.

Ma már nem kötelező, nem is házasodik mindenki. Nem mindenki házasságpárti, és ha valaki nem akar házasodni, az nem azt jelenti, hogy "hitegeti" szegény lányt. Rengeteg eset van itt is, ahol a férfi kerek-perec kijelenti, hogy nem akar házasodni, de azért a nő még hisztizik 5 évig, aztán felháborodik, hogy őt pedig hitegették!

Ha nem akarja elvenni vagy nem ő az igazi, vagy az atyaúristenszűzmária kedvéért sem házasodna meg. Kész. Nem kell túlmisztifikálni.

Én 38 vagyok:) Szerintem a mai nőkből elfogyott a tartás. Összeköltöznek, szülnek esküvő nélkül is, tehát a férfiaknak semmiféle motivációjuk nincs arra, hogy házasodjanak. Minek, mikor anélkül is mindent megkapnak? Én így látom.

Bár én is összeköltöztem a párommal esküvő nélkül, de tudta, hogy nem szülök házasságon kívül. Tehát mikor babát szeretett volna, megkérte a kezem, és az esküvő után vetette csak fel, hogy vállaljunk gyerkőcöt. Nem hisztiztem ki, de tudta,hogy elvárom ezt, csak így megy nálam a családalapítás, mert beszélgettünk róla a kapcsolatunk elején.

Van egy olyan mondás: nem akartam sosem házasodni, de meg kell élni valahogyan. Szóval ha egyedül mondjuk Bp-.en 200 nettóból sem tudsz fenntartani egy albit, egy idő után muszáj valamit tenned. (nem lehet 35 évesen is lakótársakkal élni, ha közben párod is van)

Régen ugyanúgy nem akartak házasodni, mint most, csak régen "kötelező" volt.

A mai 20-30 éves férfiak zöme alkalmatlan a családalapításra. A nők többsége is. Átalakult az egész életmód, a párkapcsolatok keretei, lehetőség van hosszú távon együtt lenni, együtt élni valakivel esküvő nélkül is.

Ebben persze benne van a hosszabb keresgélés és több kudarc lehetősége is. De most őszintén: ha az a bizonyos fiú, aki 5 év után "lelép", 4 éve feleségül veszi a kis barátnőt, akkkor is leléphet ugyanolyan eséllyel, csak még egy válás is jár vele.

A másik probléma, hogy külső szemlélőként nem látunk rá mások kapcsolatára. Saját tapasztalat, hogy a már szörnyen megromlott kapcsolatomról sem beszéltem otthon, inkább megtartottam a problémákat magamnak, tehát egyáltalán nem biztos, hogy a barátnő annyira reménykedik. Azért egy normális nő (ember) valamennyire rálát a saját kapcsolatára, meg tudja ítélni, hogy van-e benne valódi perspektíva. De a rokonoknak attól még nem köti az orrára, hogy valójában belül már bomlik az egész. Aztán meg inkább mondja az ember lánya szakítás után, hogy "az a gazember elhagyott", mint hogy "a kapcsolatunk egy csőd volt, én elutasítottam a közeledését, ő nem romantikázott velem napnyugtákra".

Ha egy kapcsolat zátonyra fut, annak azért - egy-két szélsőséges példától eltekintve - mindkét fél részese.