Mi a véleményetek arról, mikor a feleség nem veszi fel a férje nevét?

"Szóval ez a sok dupla név fog még problémákat okozni, azt hiszem..."

Neked üzenem, hogy a spanyoloknak két vezetéknevük van, az első az apától, második az anyától.

Pl. apa: Sami Hayek Dominguez

anya: Diana Jimenez Medina

Nekik van egy Salma nevű lányuk, ő megkapja az apa és az anya első vezetéknevét, így lesz Salma Hayek Jimenez.

Mért kéne felvenni? Már nem a 18. században élünk.Nekem sem tetszik az xy-né.Maximum azt tartom elfogadhatónak, hogy felveszi a férje vezetéknevét.Én szeretném majd a saját nevemet megtartani, mert attól, hogy férjhez megyek, még nem veszik el a saját személyiségem, és nem a férjem tulajdona leszek.Mostani párommal beszélgettünk már erről, és neki nagyon nem tetszik az ötlet mondván, hogy akkor ha bemutatkozok valami fickónak egyből azt hiszi, hogy szabad préda vagyok.Nos ezzel szemben sosem leszek -"né" max. ha az ő vezetéknevét venném fel, akkor sem derülne ki, hogy férjnél leszek, tehát ugyan ott tartunk, mint a saját nevemmel.Ezen kívül nem gondolom, hogy ez határozná meg, hogy valaki "vadászik-e" rám, vagy sem.

23L

Ha a en feleségem nem akarná felvenni a nevem akkor elhagynám.

Nekem se tetszik a nevem de ez van..

20/ F

Aki akarja, felveszi, aki nem akarja, nem veszi fel.

Én a nevemet az én részemnek tekintettem, az én vagyok. Ha a házasságkötéssel felvettem volna a férjem nevét, az nekem olyan, mintha megszűnnék létezni, és átfestetném a hajam az ő hajszínére, átoperáltatnám az orrom olyanra, mint az övé.

Egyébként manapság már a férj is felveheti az asszonka nevét.

Én nem azt mondtam, hogy maga a névfelvétel nyomna el, hanem annyira ellenérzéseim vannak a tulajdonlással kapcsolatban, hogy nem teszek olyasmit amiről az jut eszembe.

Egyébként szerintem az veszi fel boldogan a férje nevét, akinek különösen sokat jelent a házasság, aki szereti, ha már bemutatkozáskor tudatosul mindenkiben, hogy férjnél van, és aki szeret erről sokat beszélni.

Én csak egy állapotnak érzem, amivel elég, ha én tisztában vagyok. Soha nem tagadnám le a páromat, de nem érzem fontosnak a reklámot sem. Nekem ez természetes dolog, amivel nem érzem úgy, hogy dicsekednem kellene pl.

Egyébként szerintem régebben azért nem merült fel ez a kérdés, mert tilos volt gondolni is rá:) Ha a felmenőim házasságait nézem, nem mosolyog rám túl sok színes emlék, úgyhogy szerintem más volt a helyzet akkor, igenis a férfi volt a család feje és parancsolója. Szerencsére mára már kicsit rugalmasabbak a szerepek..

De egyszer én is szeretnék megismerkedni azzal az emberrel, akinek szívesen viselném a nevét (a sajátom mellett!), ha létezik ilyen..:)

Én sem vettem fel a férjem nevét, több okból is. Első az volt, hogy ő sem veszi fel az enyémet! :)) (ezen amúgy már elgondolkodott valaki? Mikor egy pasi bemutatkozik, róla nem derül ki, hogy házas-e?)

A második ok az volt, hogy nem nagyon tetszik a férjem vezetékneve... No, hát ez is egy elég komoly ok, nem?

A harmadik volt azonban a legnyomósabb... Azon gondolkodtam, mi értelme van? A gyerekemtől így is, úgy is az anyja leánykori nevét kérik. Aztán mehettem volna a hivatalokba, új személyi, jogsi, lakcímkártya, adókártya, taj-kártya, szólni a bankomnak, az anyámtyúkjának... na nem.. Így hát maradtam a leánykori nevemen :)

Érdekes, 9 éve vagyunk házasok, rám még senki se nézett furán emiatt. Sőt, még csak rá sem csodálkozott erre senki.

"Első az volt, hogy ő sem veszi fel az enyémet! :)) (ezen amúgy már elgondolkodott valaki?"

Én igen. :-)

"és azért, mert ha te úgy érzed, hogy csalódást okozol a családodnak, képzeld el a másik családot vagy a férjedet, hogy ő nem érzi családtagnak magát, mert nem veszed fel a nevét, mintha nem is tartozna a családhoz"

ha nagyon családtagnak akarja magát érezni (egy névtől???), akkor vegye fel az én vezetéknevemet, és olyan családtag lesz a pereputtyomban, hogy ihaj.

Amúgy a család nem a névtől család, hanem az egymás iránti érzéseiktől.

Én nem vettem fel és ennek egy oka volt.

A férjem neve Takács Zoltán, az én nevem Caroline Christianson.