Miért mondja mindenki, hogy esküvőre párostól "illik" hívni az embereket?

#5-#6: egy átlagos esküvői menü italcsomaggal közelebb van a 15.000 Ft-hoz /fő mint a 10-hez egy normálisabb helyen így száz fő nem jön ki egymillióból. Viszont ezzel kimondtad a kulcsszót: nem az idegenekkel van bajod, hanem pénzed nincs (erre egyébként tök jó

megoldás ha mondjuk két három évig gyűjtögetsz rá, mi is . Ezzel persze nincs baj, de ha szerinted nem tàrsas buli akkor lehet érdemesebb lenne két tanús esküvőt csinálni vagy a legszűkebb családdal tölteni ezt a napot, mert ez így a legfinomabban szólva is nem elegáns.

Én sem értem, hogy miért ekkora probléma, ha valakit csak a szertartásra hívnak meg, lagzira nem. Én több ilyen esküvőn is voltam, ahogy pl. kolléga házasodott, vagy egy családi barátunknak a gyereke, akit ismerünk, de nem olyan közeli a viszony, mint egy barátnál. Semmi sértőt nem éreztem, hogy a szertartás után gratuláltunk, majd mentünk haza.

Itt a kérdésben inkább az a gond, hogy pl. egy pár egyik tagja meg van hívva a lagziba is, de a másik nem. Na, ez már kicsit bunkóság. Méghozzá azért, mert a hivatalos részre elmegy az ember akár egyedül is, de táncolni, vacsorára jobban szeret a párjával. A lagzi a vendégekről is szól, nem csak a párról.

Szerintem egy családot így szétválasztani, hogy a vacsorára nem jöhetnek a gyerekek, csak a szertartásra, ez így kicsit gáz. Én akkor inkább eleve csak a házaspárt hívtam volna meg. Megértem, ha ez esetleg visszás érzést kelt bennük.

Nekem is szűk körű esküvőm volt, de akit meghívtunk, azt az egész bulira hívtuk. Nálunk nem problémázott senki, pedig volt több rokon házaspár, akiknek a gyerekeit nem hívtuk.

#24

Én pont fordítva látom, egy szertartásra simán elmegyek olyan esküvőre is, ahol nem ismerem annyira közelről a párt, örömmel részt veszek rajta, gratulálok, viszont este meg mit bulikázzak idegenekkel? :D

Ha a páromat mondjuk egy kollégája meghívná az esküvőjére, a szertartásra szívesen elmennék, viszont a buliba nem. Én az ifjú párral nem annyira tudnék együtt szórakozni, ráadásul emiatt a páromnak is "engem kellene szórakoztatnia", nem foglalkozhatna a barátaival.

Ne érts félre, megértem a te álláspontodat is, ment a zöld. Csak számomra tök érdekes, hogy más emberek mennyire másképp tudnak gondolkozni ilyen apróságokról. Nem csoda, hogy annyi félreértés és sértődés van az emberek között.

"Mégis mi a túrót kezdtem volna magammal egy vadidegen pár lagziján? :D"

Oké, ezen logika mentén: Mégis mi a túrót kerestél egy vadidegen pár esküvői szertartásán? Akkor nem mindegy? Láttál egy vadidegen menyasszonyt és vőlegényt, ahogy kimondják az igent.

"Nekem fura, hogy ennyien leszólják a dolgot... mifelénk teljesen természetes, hogy a szertartásra több embert hívnak meg, mint utána a vacsorára. Voltam már jó néhány esküvőn, és mindegyik így működött. Szüleim és nagyszüleim esküvője is ilyen volt. Azt hittem, ez az alap."

Falun "alap", proliéknál "alap". Hidd el, hogy kicsit sem elegáns.

"Falun "alap", proliéknál "alap". Hidd el, hogy kicsit sem elegáns."

A 26-os válaszoló is máshogy látta, mint én, de ő intelligensen és kulturáltan meg tudta fogalmazni az álláspontját. Te csak "prolizni" és "faluzni" tudsz. Ráadásul teljesen ismeretlenül: én városban lakom, Budapest mellett, értelmiségi családom van.

Nem az a gond, hogy nem értünk egyet egy ilyen pitiáner kérdésben, hanem hogy ezzel a stílussal akarsz kioktatni másokat, akik épp máshogy gondolják, mint te.

Egyébként a megoldás roppant egyszerű ebben az "életbevágóan fontos" kérdésben: akinek nem tetszik, hogy csak szertartásra hívták az nem megy el. Pont. Én ezentúl is örömmel megyek "csak az esketésre". Félve írom le, hogy a mi családunkban és a mi köreinkben az egyházi esküvő nagyobb esemény, mint a lagzi, így egyáltalán nem megterhelő részt vennem rajta és semmi sértő nincs abban, ha csak odahívnak.