Esküvő utáni összeköltözés?

10:

Hogy mennyire tartja rendszeresen rendben az otthonunkat

Mennyire vállalja rendszeresen magára a házimunka rá eső részét

Mennyire nézi el, hogy én csináljak dolgokat helyette

Mit tesz egy konfliktussal vagy egy kérdéssel, ha a telefont nem tudja rám rakni és nem tud offline lenni

Mennyire kezeli nyíltan a dolgait és mennyire rejtegeti a holmijait vagy a hozzáférést a cuccaihoz

Hogyan is működik az a bizonyos közös kassza a háztartásban

Mennyire igényes kaja szempontból, hogy csak akkor rendel, mikor én nála vagyok vagy folyamatosan

Kikkel lóg és mennyit, kiket hív át, mivel foglalkozik rendszeresen

Mennyire engedi el magát mellettem (a rossz értelemben)

Mennyire szarja telibe a rendetlenséget, mikor nem vagyok ott

Mit kezd velem, ha már két hete a munkát kivéve folyamatosan együtt vagyunk ("elmenekül-e" máshova)

Heti hány napot haverkázik, anyukázik, mennyire ugrik nekik

Milyen a szexuális életünk, ha minden nap van rá lehetőségünk

Stb...

Nekem ezekben vizsgázott a párom sikeresen. De voltak cifra dolgok az exemnél meg barátnőm párjánál is, amikről a hétköznapokban már üvöltött, hogy nem egy jó kapcsolat. Ha nem tudta rába szni a telefont a párjára akkor ütött, a telefonját meg a gépét úgy őrizte, mint a keselyű a vacsoráját, hamar kiderült, hogy megy a flörtikézés más qrvákkal itt-ott, heti 4 nap maradt a haverkáké, anyuka a nyakukra járt főzni, a konyhai feladatok egy életre a nőre maradtak onnantól, hogy beköltözöt stb

...

Én sem leszek népszerű, de ha egy kapcsolat az őszinte kommunikáción és az egymás tiszteletén alapul, ahol a felek úgy fogják fel a kapcsolatot, amin közösen dolgozni kell, akkor nem az összeköltözésen múlik a másik megismerése. Szüleim egy percet nem éltek együtt, a korosztályukban alig volt válás, a mai arányhoz képest. És nem igaz, hogy "akkor még nem lehetett válni". Ez már bőven nem a századforduló, hogy kinézték volna őket. Egyszerűen őket még problémamegoldásra tanították, meg ezt a mintát látták.

A másik: a házasságot nem lehet kipróbálni. Ez az egyik legnagyobb téveszme. Nem lehet lemodellezni az összeköltözéssel a felmerülő problémákat, mert más lesz 5 év múlva, más lesz 15 év múlva és más 30 év múlva. És nem azon fog múlni a házasság sikere, hogy a pár hónap összeköltözés alatt megtudtad, hogy büdösek a zoknijai és nem képes a szennyesbe tenni őket.

Hogy a kapcsolatotok érett-e a házasságra, az egyedül rád és a párodra tartozik. Ezt nektek kell érezni. A hitelfelvételt én sem támogatnám, de ez az én egyéni véleményem, egyszerűen nem bízom benne.

Gondold végig, hogy úgy őszintén milyen a kapcsolatotok. Vannak-e kis konfliktusok, ha igen, akkor mennyire igyekeztek mindketten (!) ezt megoldani? Mennyire együttműködő a párod? Mennyire vesz téged figyelembe? Képes bocsánatot kérni, ha megbántott? Ezek azok az árulkodó jelek, amiket érdemes megnézni. Én sem élek együtt a párommal házasság előtt. Viszont mellette voltam, mikor néhány hónap különbséggel meghaltak a szülei. Úgy gondolom, hogy eléggé kiismertem egy ilyen krízis után. De a nővéred szerint biztosan én is egy vadidegenhez készülök hozzámenni. :))

Igazat kell adjak a nővérednek.

Amíg 2 ember nincs összezárva napi 24 órában nem tudod milyen fából faragták. Egy ideig lehet színészkedni, felkészülhetsz a találkozókra hogy mindig a jobb feledett mutassad, de az együttélés az egészen más tészta.

Éltem együtt olyan nővel akivel a szex tökéletes volt, de ha elmentünk egy 2 napos hétvégére együtt már taszított, mert addig ez nem jött elő, nem beszélgettünk annyit egymással. Fontos hogy megismerjétek egymást, hogyan viselkedtek egymással rendkívüli helyzetben(betegség), milyen idegesítő szokásaitok vannak, mi az amit próbáltok eltitkolni a másik fél elöl mert cikinek tartotok és hosszasan sorolhatnám.

41F

Három évig éltünk távkapcsolatban, amikor összeházasodtunk, majd félévvel KÉSŐBB költöztünk össze. Nálunk is ment a hápogás így-úgy, de biztosak voltunk magunkban, láttam már betegen, csórón, lustán, bal lábbal felkelten, takarítást ellógva. Mi történhetett volna?

Amúgy összeköltözés után semmi meglepi nem volt, másfélévig albiztunk, aztán saját lakást vettünk és az első gyerekünket várjuk éppen. Egy vita nem volt anyagiakon, takarításon. Ami fontos volt, hogy korábban is tudtunk egymással normálisan kommunikálni, és ehhez nem kell összeköltözés.

Minden azon múlik, hogy mennyire megy a kommunikáció, ugyanis együttélni is simán lehet akár éveket, hogy tulajdonképpen semmi nincs megbeszélve. Elég végignézni ezen a kategórián, hányan élnek a posványban egymás mellett, de nem együtt.

A magànügyetek... De mivel kiírtad a kérdést, leírom, szerintem felelőtlenség így hàzasodni. Legalàbb pàr hónapot lakjatok együtt előtte. Jobban megéri, mint egy vàlàs hidd el.

Van pàr ismerősöm akiknél bizony vàlàs lett ennek a vége. 4-6 éves kapcsolatokról beszélek. Akik pl 6 évig voltak együtt, de együttélés nélkül, esküvő utàn 3 hónappal màr adtàk be a vàlást. Azt mondta a csaj, hogy ha tudja ezt előre, eszébe se jutott volna így hàzasodni.

Mi csak 6 hónapot, de együtt éltünk esküvő előtt. ( Összességében 1,5 év kapcsolat utàn hàzasodtunk), 9,5 éve vagyunk egy pàr. Tudtuk, hogy nem lesz semmi gond, nàlunk nem is volt, de akkor is kellett az az együttélős, de még nem hàzas időszak is.

Ez egy új formàja a kapcsolatnak, amit mindenképp érdemes ELŐBB megélni, aztàn összekötni az életeteket.