Mit tennétek a helyemben? Hosszú lesz, es kerlek ne csesszetek le érte. Nagyon ossze vagyok zavarodva sajnos, es most nagyon szükségem lenne megerto noi vagy esetleg férfi tanácsra.

Nem olvastam el a kommenteket, csak a kérdésre válaszolok. A helyedben fognám magam és elmennék dolgozni. Elkezdenék félretenni és ekbeszélgetnék vele, komolyan, normálisan akár a hétvégén.

Ha X idő után sem változik semmi, és már sikerült félretenni egy tetemesebb összeget, én albérletbe mennék a gyerekkel és válnék.

És egy ilyen emberhez (inkább állathoz) még van gusztusod hozzáérni minden második nap?

Nem lát benned veszélyt, hogy elválsz majd. Nem vesz komolyan, mert tudja hogy kiszolgáltatott helyzetben vagy. Irány munkát keresni. Nincs több kiszolgálás, nincs több bejáronősködés, lábtörlősködés. Ha trágárkodik, szólj vissza neki! Majd meglásd milyen hamar behúzza a farkát és válik vonyító kiskutyává, amint észreveszi hogy már nem nyelsz be neki mindent és hogy késhegyen táncol. Majd beadja a mártír szerepet megint, mert tudja hogy úgyis megbocsátasz neki. Az ilyen szarházik jól tudnak manipulálni.

Egyetlen probléma van ebben a kapcsolatban. Nem tart téged semmire a férjed. Hiába tepersz, ha csak a fele igaz, amit megteszel érte, más férfi a csillagokat lehozná neked. Kétnaponta kitárazás, tiszta udvar, rendes ház...

Itt a férjeddel nagyon komoly probléma van!

Elárulom neked, hogy a feleségemmel házasságunk legdurvább mélypontján beszéltünk így egymással! De akkor már készen voltak a válási papírok, költözőben volt az asszony a gyerekekkel! Az előtt soha így nem beszéltem vele! SOHA!

Őszintén sajnállak, hogy a férjed ilyen fiatalon ennyire bunkó veled. Sajnos ez később csak rosszabb lesz. Amikor nem jön össze a munkahely, amikor jön a kapuzárás, stb.

Nem adok neked tanácsot, csak a véleményemet írom le. Úgy gondolom, ebből a kapcsolatból ki kell lépni, vagy változnia kell a párodnak. De ebben bennmaradni nem szabad.

"Beszélgethetsz" az exeddel, vagy bárki mással, az csak bonyolítja a problémát, esetleg még bele is törődsz, hogy a férjed szemétkedik, de te máshol vigaszt kapsz.

Ha csini vagy, a gyerek nem lesz akadály a párkeresésben. Látod, még a férjed mellett is lehetne kapcsolatod. Itt a férjeddel kell tisztázni, hogy mit akar, és te mit nem akarsz. Ha másként nem megy, akkor inkább a szülőkhöz kell költözni. A leírtak alapján én sajnos a válást látom reális megoldásnak.

Mindannyian értjük, hogy így alakult, ezen már változtatni nem lehet.

Viszont a kislányod 3 múlt, gondolom most kezdte az óvodát. El kellene menni dolgozni bogaram és nem egy nős pasival összeszűrni a levet, meg lekizni, noipláne második gyerket tervezni a semmire egy ekkor agresszív állatnak.

Persze értem én, ha most újra szülsz három vig megint lehet otthon ülni, de nem leszel vele előrébb, ha zéró munkatapasztalattal majd 2 (+9 gyerkkel kell hazasunnyognod, mikor már majd jön a fizikai agresszió is.

Semmi más megoldás ebből a helyzetből nincsen, mint az, hogy elmész végre dolgozni, ha az iskolapadból gyakorlatilag egyből elvonultál házasodni és szülni, aztán ha építettél némi stabilitást magad köré, akkor lépni. Az önbecsülésednek is jót fog tenni, ha hasznosnak érzed magad és konstruktív munkát végzel, ergo képes leszel (ha szűkösen is) de eltartani magad/magatokat és társaságba is kerülsz. Azt mondjuk már nem merem megkérdezni milyen végzettséged van, mert nyilván max középfokú, amivel semmi gond amúgy, reméljük legalább egy szakmát azért megtanultál, mielőtt úgy döntöttél jó ötlet férjhez menni és gyerket vállani a pucér fenekedre.

A szintén házas másik pasi meg a lkétező legostobább ötlet, ami felmerülhetett benned, nem tőle kell várni a megváltást, ha otthon lábtörlőnek néznek, akkor nem szeretőzni meg második babát tervezgetni kell, hanem dolgozni és lelépni, mielőtt erre rájönb a hites urad is és egy óvatlan pillanatban majd a nyakadat vágja el (persze, tudjuk, tudjuk, szerinted ilyet biztosan nem tenne, de mint ezt gondolták azok a nők is, akik családi erpőszak áldozatai lettek igencsak sokan).

hallgass a józan eszedre, ha volt valaha olyan és lépj le, tényleg ilyen légkörben akarod nevelni az imádott kislányodat? szerinted ebből semmit nem érez?

Ilyen mérgező környezetbe még szülnél továbbiakat is, hát gratulálok!

Továbbá elárulom, hogy nem, nem szeret benneteket, téged sem, ha yg beszél veled és agresszívkodik és lányát sem, ha ilyen otthoni traumáknak kiteszi és ebben kénytelen felnőni, hogy simán lek*rvázzák az anyját és dolgoztatják, mint egy cselédet.

Addig meg védekezz, nehogy becsússzon véletlen mégis a második, elvégre azt állítod jó a szex, mondjuk felfogni nem bírom hogy lehet aláfeküdni valakinek, aki folyton alázza az embert.

Ideje felnőni kicsilány, tündérmesék nincsenek, nem fog megmenteni a szőke herceg, a rideg valóságban magadnak kell előtereteni mindent, amiből boldogulni akarsz és akkor végre független leszel, nem házi (szex)rabszolga, aki önállóan egy papírzsebkendőt sem képes megvenni.

Látom, nehéz felfogni, ezért leírom még egyszer: ez érzelmi - verbális (szóbeli) bántalmazás (ahogy egyébként a kérdésben le is van írva! "Erzelmileg brutálisan bantalmaz.") és ugyanolyan károkat okoz, mint a fizikai bántalmazás.

1. Menekülj.

2. Lesz ez még rosszabb is, ha nem teszed.

3. Amit 26 leírt, nagyjából összefoglalja a lényeget.

Kérdező, hívd fel a NANE egyesületet ( [link] vagy az Ökumenikus Segéylyszervezetet ( [link] és beszélj velük.

Engem bántalmaztak fizikailag kapcsolatban, de láttam és töltöttem ki érzelmi bántalmazással kapcsolatos tesztet is. És korrekt lehet a teszt, mert nekem nullára jött ki az eredmény. Szóval én csak olvastam az érzelmi bántalmazásról, de NAGYON kemény.

És vigyázz, ha elsőre ilyen embert választottál, szinte borítékolható, hogy másodjára is ilyet választasz! Előbb foglalkozz magaddal (költözz el, kezdj el dolgozni, járj pszichológushoz) és akkor talán következőre már nem jársz így.

Minden jót kívánok neked és kérlek, nagyon vigyázz magadra. (Eszedbe ne jusson visszadumálni neki pl., ahogy valaki írta.)

Szerintem nem tudom.

Semmi baj a koroddal, harmincas, negyvenes nők is pont ugyanígy megszívják, csak a többség nekem, a barátainak, a kozmetikusnak, a fodrásznak, a rokonoknak panaszkodik, ha egyáltalán MER, mert ismertem olyan 30as nőt, akit vert a férje, és remekül titkolta, ittasan mondta el. Eszembe nem jutott volna, hogy bárki meg meri ütni, nagy hangú, erős személyiségű nő volt.

Szr döntéseket lehet hozni fiatalon, és idősen is! 50esként is!

Ne legyen VELE második gyerek. Lépj ki, majd megoldjátok a hitelt, aztán nyithatsz más felé. Nagyon durva ez a kétnaponta 3-4 menet, meg a kaja, meg a rend, mikor te otthon eleve keményen melózol.. Kíváncsiságból ebből a kétnaponta 4 menetből neked hányszor van orgazmusod?

Mondd meg, neki, hogy van egy utolsó dobása, szeretnéd rendbetenni az egészet, te már változtál, most ő jön. Ha nem megy, akkor jobb nektek külön. Ne tűrj el ilyesmit, hát mi bajod neked, hogy eltűröd, hogy így hívjon, így beszéljen veled?? Az első ilyenre mosolyszünet, megmondani, hogy a következőnél költözöl! Ő is dolgozzon!

Amúgy a gyerek simán mehetne bölcsibe, oviba, dolgozhatnál, ő takaríthatna többet, és jobb lenne!

29

Egyetértek, sztem sincs baj a korával.

Aki nem volt bántalmazó kapcsolatban, az nem érti. Én az első verés után adtam még egy esélyt, a második után léptem.

Nem lehet elképzelni a károkat, amiket bármelyik bántalmazás okoz. NINCS mit megbeszélni, le kell lépni, biztonságos helyre.

Én is hasonlóban vagyok. Bármit csinálok, semmi nem jó, rosszul csinálom, rosszul gondolkodom, én is vagyok nyomorék, gyagyás, minden.

Megpróbáltam elmenni, de nem tudtam annyit keresni, hogy a gyerekekkel kényelmesen kijöjjünk, visszajöttem. Pofont szerencsére csak egyszer kaptam, de azt jó nagyot, napokig nem mertem bemenni dolgozni, mert látszott, de ennek már több éve, azóta ilyen szerencsére nincs, de néha azt kívánom, inkább ütne a fröcsögés helyett.

Te még nagyon fiatal vagy, előtted az élet, most lépj míg csak 1 gyerek van, te még új életet kezdhetsz.