Nalatok is sertodes a vege, ha szoltok, hogy a parotok/hazastarsatok is vegye ki a reszet a hazimunkabol?

Nehezedre esne ha nem csinálnád te sem? Annyira következetlenek tudnak lenni az olyan emberek akik mindig arra panaszkodnak hogy a másik lusta. Legyél te is az!

Ha már fuldoklik a szemétbe csak felébred.

Nálam ez vált be.

#2

Mi történt a női nemmel? Hát még a 21. század előtt megjelent a feminizmus és azóta egy rövid fejlődés után csak romlanak a dolgok...

Nálunk nincs ebből gond, általában én csinálom a takarítást, mosás nem nagy munka, mosogatást felváltva csináljuk és nemcsak a "saját" cuccainkat mossuk el. Egyikünk sem hagyja szét a cuccait, próbálunk mindketten vigyázni a rendre. Házimunkán felül is próbálunk mindenben segíteni egymásnak. Hiszen ezért is vagyunk együtt.

Szerintem nagyon nem illetek össze.

Lehet, hogy nagyon unszimpatikus leszek, de nálunk így működik: A házimunka teljes egészében az enyém. (én vagyok a nő) mosás, takarítás, főzés, sőt, a párom elé teszem a tányért amikor leül az asztalhoz és elveszem, amikor kész van. Egy dolgot nem viselek el, ha szándékosan, nemtörődömségből keletkezik a kupi. Szoba közepén ledobott ruha órákig a földön. Erre az egyre szoktam kérni, hogy ne már. Ezt el is fogadja. Rengetegszer kap ágyba reggelit is és ezt tudja, értékeli. Cserébe a ház körüli munkák az ő feladatai. Fűnyírás, hólapátolás, kerti munkák (nyáron többször is körbemászta a 820m2-es telket és a sövényeket kigazolta, szerelés és ilyesmik. Amikor nagyon beteg volt, akkor fél évig ápoltam, fürdettem, etettem gerinctörés után, extrán odafigyeltem rá, teljes állás mellett. Most veszélyeztetett terhes vagyok és mióta tudjuk, azóta ő csinál mindent. Én fekszem, ő zokszó nélkül készíti a reggelit, mielőtt elindul dolgozni, porszívóz, mindent megcsinál és ugyanúgy ápol, mint én őt mikor beteg volt. Nagyon sokan hülyének néztek, amikor látták, hogy mennyire kiszolgálom, de kamatostul visszakapok most mindent.

Elnézést, hogy ilyen hosszú lett.