Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Édesanyák, mit tennétek a helyemben? Nem akarok még a férjemmel is veszekedni ebben az amúgy is nehéz helyzetben.
Ikerterhességem volt, február 9-re voltam kiírva. December 1-én megindult a szülés, pontosan 2 hónappal és 9 nappal korábban, mint ahogy tervezve volt. Szerencsére mindkét baba él, bár nagyon picik, kevesebb mint 2 kilósak, besárgultak, és a tüdejük még nem fejlődött ki rendesen, bár tudnak önállóan lélegezni, de azért még segítenek nekik géppel. Inkubátorban vannak, de nincsenek életveszélyben. A kórházban azt mondták még legalább 1 hónapig bent fogják tartani őket, fejlődésüktől függően január eleje vagy közepe fele jöhetnek haza. Én már 9 napja bent vagyok a kórházban velük, és a kórház felajánlotta hogy bent maradhatok végig amíg a babákat is ki nem engedik, mert viszonylag messze lakunk, 40 km-re a kórháztól.
Én viszont nem szeretnék bent maradni, haza szeretnék menni. Ennek oka, hogy van otthon egy 2 évesem, akinek szüksége van rám. És itt jön a képbe a férjem, aki szerint viszont kötelességem a gyerekeim mellett lenni a nap 24 órájában, ő el tudja látni a fiunkat 1 hónapig, nem lesz neki semmi baja nélkülem és majd minden nap bejönnek. Nos én ezzel akkor sem értek egyet, mert a fiunk bölcsis, reggel összekészítem, elviszem a bölcsibe, aztán jönnék a kicsikhez, itt lennék velük egész nap a kórházban, de délután 4-5 óra fele szeretnék hazamenni, és a másik gyerekemről is gondoskodni. Az nem megoldás, hogy minden nap bejönnek, a férjem 5ig dolgozik, mire elhozza a gyereket, beérnek ide, már indulhatnak is haza, mert 8kor vacsi, fürdés, alvás. Alig látnám a családom, itt meg jelenleg úgysem tehetek semmit. Egész nap itt lennék, de estére haza akarok menni! Karácsonyt is velük szeretném otthon tölteni, mert a 2 éves fiamnak igenis fontos. Most ott tartunk, hogy a férjem elhordott minden gonosz rossz szemét anyának, amiért nem akarok a gyerekeim mellett lenni a nap 24 órájában, és most már kezdem azt hinni hogy igaza van és az én felfogásom fura, hogy haza akarok "költözni". Mi mit gondoltok, mit tennétek? Ebben a nehéz időszakban szükségem van a férjemre és nem arra hogy még egymással is veszekedjünk :( Kérlek adjatok tanácsot, mit tennétek vagy tettetek ilyen helyzetben.
válasza:Az a meglátásom, hogy a nagyobb viszont nem fogja megérteni, ha beköltözöl a kicsikhez. 2 évesen nincs annyi empátiája, ha a világ -érzelmi szinten - legfejlettebb 2 évese is, hogy elfogadja, hogy anyu egy hónapra eltűnik teljesen, mert megszülettek a kistesók. Aztán, talán, mire kamasz lesz, megérti. Addig viszont utálni fogja a kistestvéreit, és azt gondolom, anyaként nincs szörnyűbb annál, ha a gyerekek nem jönnek ki jól.
Persze, a picúroknak is szükség van az anyjukra, de ettől még a nagy is a gyereked. Valami kompromisszumot kéne találnotok, mert nincs az a két éves, aki jól viseli, hogy anyu eltűnik egy hónapra.
válasza:Nekem is volt pic-ben korababám, és igen, ott is három óránként mehettünk be egy félórára szoptatni, vagy a tejet lefejni. Irigyeltem is aki közelebb lakott, hogy otthon alhat, beszélgethet a férjével. Nekem még nem volt nagyobb gyerekem,és 80 km volt a távolság, de megértelek, igen jobb lenne haza menni. Viszont a férjedet is megértem, a kétéves hazahozhat ezt-azt a bölcsiből, és ha elkapod, nem mehetsz be az ikrekhez.
Nekem is a köztes megoldás tetszene: néha otthon, néha anyaszállón.
válasza: válasza: válasza:Köszönöm a lepontozást.
De érdekes h az egészséges újszülöttet egyikőtök se hagyná magára még egy vásárlás kedvéért se azt akinek meg fontos lenne h érezze h ott az anya azt igen. Érdekes...
válasza:2 éves volt a gyerekem, amikor a pici született. Az alatt a 3 nap alatt nagyon hiányzott a nagyobb, amíg a kórházban voltam.
Teljesen megértelek, kedves kérdező! Neked nem 2 gyereked van, hanem 3. Mivel minden nap bemennél az ikrekhez, ezért nem értem a férjedet! Azt sem értem, aki szerint az lenne a normális, hogy az anya az egyik gyerekét tegye félre hetekre.
Az anyának szüksége van a támogatásra, és szüksége van a gyerekeire is. Nem is értem.......
válasza: válasza:Én három hétre a kórházban ragadtam csecsemőként. Két idősebb testvérem van, anyukám is hazament.
Szerintem visszaérvelhetsz a ferjednek, hogy a nagy is a gyermeked, neki is szüksége van az anyjára.
válasza:Jelen :9 pont 2 éve születettek ikreim, 2 kilóval 36 hétre. 2 hétre kerültek koraszülöttre. Itthon volt a 12 évesem, és másfél évesem. Alig vártam, hogy hazajöhessek. Babák még maradtak értelemszerűen. reggel elvittem a nagyot suliba, látogatás a babáknál 8-9-ig. Majd 11-12-ig, 2-3-ig, és 5-6-ig. Igazából csinálni semmit sem lehetett. Kivenni őket nem lehet, szoptatni, etetni nem lehet. Fejtem, aztán bementem hozzájuk, néztem őket, fényképezgettem, ennyi. (mikor lehetett etetni őket cumisüvegből, az majdnem a 2 hét letelte előtt volt). Én a napi 4 látogatás közül kettőn mindig voltam, vagy hármon, de mindegyik lakalommal sohasem, mert itthon is vártak rám a gyerekek. Nem is értem, miért lenne jó a férjednek, ha éjszaka is a kórházban lennél, amikor úgysem lehet mellettük lenni. Az miért jó neki?
Magyarázd el neki, hogy a napi 4-5 látogatáson akkor is ott vagy, ha otthon alszol, a 2 évessel is törődsz. Akkor sem mehetsz be hozzájuk gyakrabban, ha ott ülsz 0-24-ben a PIC ajtaja előtt.
válasza:Ja, és volt anyuka, aki pl a 100 km-t tett meg mindennap. Reggel jött 100 km, este ment haza, 2 gyerek várta otthon, újabb 100 km.
Kedves 15! Miért jó, ha anyuka beköltözik a kórházba, amikor így is-úgy is csak 4 alkalommal mehet be a picikhez? Attól nem engedik be gyakrabban, mert a kórházban marad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!