Hogy vélekedtek az úgynevezett házastársi kötelezettségről?

Én úgy gondolom, teljesen mindegy, egy héten hányszor mondok nemet, vagy nekem hányszor mond nemet a férjem. 19 éves házasok vagyunk, tudjuk, hogy ok nélkül nem mnd ilyent a másik, ezért nincs belőle probléma.

Az is igaz viszont, hogy elég ritkán kerül sor a nemre, mert pontosan látjuk a másikon, mikor van baja, és akkor eszünkbe sem jut próbálkozni...

Attól is függ milyen gyakran mondasz igent.

Szerintem igen is vannak ilyen irányú kötelezettségek, mert ha hűséges vagy a férjedhez/feleségedhez (tegyük fel, hogy ezt el is várja tőled) akkor te is elvárhatod, hogy ilyen formában is kimutassa a szeretetét.

Egy normális ember megérti a nemet, de ha az a probléma, hogy túl sokszor mondasz nemet azt érthető ha nem érti meg.

Miért gondolják a válaszadók automatikusan, hogy a nemet mondó fél a nő?

És aki azt írja, hogy nincsenek ilyen elvárásai egy kapcsolatban annak volt már valaha hosszú távú kapcsolata egyáltalán? (hosszú távú alatt 8,10,15 évesre gondolok)

Az a gond, hogy nem lett tisztázva a kérdés elején, hogy mi a gyakoriság... Mert az oké, hogy nem vagyunk szexrabszolgák, hanem házastársak, de azért több hetes-hónapos-éves elutasítás, főleg ha nem érthető okból van (pl. betegség), az azt hiszem nem nagyon fér bele.

És sajnos ilyen is van szép számmal. Márpedig ez nagy baj, és semmi olyan biztosan szét nem zúzza a házasságot, mint ha az egyik fél mindig elutasításba ütközik.