Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Házasság » Ha a férjetek/párotok nagyon...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Ha a férjetek/párotok nagyon jól keresne, lenne 2 kicsi gyermeketek, akkor elmennél dolgozni?

Figyelt kérdés

Vagy esetleg a napi 4 órás munkát választanád, hogy ne fásulj bele az otthoni teendőkbe, de a gyerekekre, háztartásra elég idő maradjon?


(Jó kereset alatt itt 1M Ft fölötti keresetre gondolok)

Köszönöm a válaszokat.


2015. febr. 17. 14:48
1 2 3 4
 11/40 anonim ***** válasza:
23%

Attól, hogy a férj dolgozik és keres 1m ft-ot, attól még a feleség ha nem dolgozik nem keres semmit. Nem tesz a közösbe semmit. Én rendes 8 órás munkát vállalnék.

Manapság bármi megtörténhet: férj elveszíti a munkáját, ne adj isten elhalálozik, esetleg befuccsol a kapcsolat, a feleség majd jól utcára kerül munka és pénz nélkül. Nem jó üzlet eltartottnak lenni, függeni anyagilag egy másik embertől.

2015. febr. 17. 16:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/40 anonim ***** válasza:
Attól függ miben állapodnánk meg, mivel a válásra, nyugdíjra is gondolni kell, ezért ha ő a fizetéséből meghatározott részt biztosít nekem, mondjuk kb.annyit amennyit egy jobb munkával megkeresnék, akkor okE a részmunkaidő vagy nemdolgozás, de ha nincs ilyen akkor dolgoznék rendesen és persze félretenném a pénzem végszúkség esetére. A másik meg ugye arra is gondolnék ha pl elválnánk munkatapasztalat nélkül két gyerekkel senkinek nem kellenék. Viszont a helyedben kihasználnám azt hogy igy tenyleg megvan a lehetoseged arra hogy azzal foglalkozz amit szeretnel/erdekel.
2015. febr. 17. 16:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/40 anonim ***** válasza:
100%
Vagy 4 órában dolgoznék, vagy teljes munkaidőben, de akkor amit lehet, másra bíznék, pl takarítónő, hogy annál több időm legyen a gyerekekre és magamra.
2015. febr. 17. 16:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/40 anonim ***** válasza:
100%
Igen elmennék, mert jó kiszakadni egy kicsit otthonról, más emberek közé menni.
2015. febr. 17. 17:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/40 anonim ***** válasza:
53%
4 órás munkát vállalnék. Mondjuk ennyit nem keres a férjem, de elvagyunk a fizujából. Viszont rengeteget dolgozik, ebből az következik, hogy rám marad a minden más. Úgyhogy én biztosan 4 vagy 6 órás munkát fogok keresni, ha visszamegyek dolgozni, mert valakinek a gyerekekkel is foglalkoznia kell, és a háztartás meg a többi dolog sem rendeződik el magától.
2015. febr. 17. 17:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/40 A kérdező kommentje:

Nincs bajom a munkával, szeretnék majd dolgozni, de tudom, hogyha 8-9 órában dolgoznék, akkor nem tudnám azokat a dolgokat megtenni, amit szeretnék.

Őszintén szólva nekem munka nélkül is percre pontosan be van osztva a programom. Reggel együtt kelek a férjemmel, beindítom a családot, eltakarítom a reggeli készülődés romjait, beszerzem az ebédhez valót, ha szükséges, jöhet a főzés, ami elpakolással, mosogatással együtt 2,5-3 óra is lehet akár.... Elmegyek egy kicsit mozogni, ez kb 1 óra, és már megyek is gyerekekért, irány haza, esznek egy kicsit, mehet a tanulás, foglalkozás. Várjuk apát, elkezdünk vacsizni.... mire végre mindenki ágyba kerül, akkor jövök rá, hogy le sem ültem még aznap.

Szóval nekem azért nincs időm unatkozni.

Nyaranta még több a dolog, mert akkor még ott van az egész kert is, amivel rengeteg munka van, szerencsére a férjem sokat segít.

2015. febr. 17. 17:08
 17/40 anonim ***** válasza:

Igen, és így is tettem. Ált. iskolás elsős korukig fokozatosan napi 3-4 napban (mikor mennyit, pl. fél éves kortól még csak 1 vagy 2 napot mentem), utána teljes munkaidőben.


Külföldön élünk, úgyhogy itt irreleváns az 1M fölött, nyilván megvan, itteni viszonyokhoz képest viszont átlagosan élünk, de kényelmesen meglennénk 1 fizetésből is.


Nekem a fizetés, pénz sosem volt a kérdés tárgya, maga a munkám, a munkakörnyezet, a felelősségvállalás, a napi rutin hiányzott, és valamennyire a munkatársak is, ill. a felnőtt társaság.


Azt meg nem értem miért kellene "belefásulni" az otthoni teendőkbe, amikor egyébként is ketten végzünk minden házimunkát és gyerekneveléssel kapcsolatos dolgot...

2015. febr. 17. 17:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/40 anonim ***** válasza:

részmunkaidő

én nem bírnék otthon maradni ...

és az önbecsülésem miatt is

no meg nyugdíj tb ....

és ha ennyire nincs szükség rá akkor eltenném/félre tenném

B tervre ...

2015. febr. 17. 18:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/40 anonim ***** válasza:
77%
Én pont ugyanolyan értékesnek érzem magam akkor is, ha nem fizetett alkalmazottként létezem, hanem más hasznos és nem feltétlen anyagilag jövedelmező tevékenységekkel foglalom el magam. Ha társaságba kívánkozom, nem a kollégákra gondolok, hanem barátokra és családra. Akinek ez utóbbiból nincs, az hajlamos túlértékelni az elsőt. Ritka a tényleg összetartó munkahelyi társaság, ahol az izgalom nem az egymás mögötti sz*rkavarásból adódik. A munka szükséges, mert anyagi biztonságot nyújt, de ha valakinek ennyi elég az önbecsüléshez, az számomra furcsa. Ha a járulékaimat fizetnénk, engem nem zavarna, ha nem dolgozom a szó általánosan elismert formájában. Vállalkozást indítanék, tanulnék, színvonalas programokat szerveznék a gyerekekkel, kertészkednék, vinném a családi gazdaságot - számomra ezek értékesebbek, mint 8 órában gürizni, és valaki másnak termelni a hasznot. Szeretek minél nagyobb arányban részesülni abból, amiért megdolgozok, ez pedig alkalmazottként nagyon nem így van. Ha valaki olyan szerencsés, hogy kellőképpen kreatív munkája van, az nagyon szerencsés. Én azon lennék, hogy lelkileg kielégítő életem legyen, és minél többet tudjak nyújtani a családomnak, ha már az anyagiaknak nem kell elsődleges szerepet játszani az életünkben.
2015. febr. 17. 18:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/40 anonim ***** válasza:
72%

Nálunk ez a helyzet, bár a férjem fizetése nem éri el a fenti összeget.


Három gyerekünk van, a kicsi 5 éves koráig voltam otthon. A nagyok akkor voltak 7 évesek. Az ikrek sajnos koraszülöttek voltak, nagyon sokat voltak betegek, emiatt kirúgtak a munkahelyemről kb 3 hónappal azután, hogy visszamentem a gyed után (a kicsi 2 éves volt, a nagyok 4). Igazából megértem őket: kb 5 hetet dolgoztam azalatt a 3 hónap alatt, a többi táppénz volt. Az nyilván nem volt reális, hogy a férjem menjen táppénzre, nagyon nem érte volna meg. Ekkor döntöttünk úgy, hogy otthon maradok.

Lediplomáztam, szereztem egy középfokú és egy felsőfokú szakmai nyelvvizsgát (egyiket sem a nulláról nyilván).


Azóta 6 órában dolgozok. Most 11 és 13 évesek a gyerekek.

Szeretem a munkám, hiányzott amikor otthon voltam de a tanulás jó "pótszer" volt. Megvoltak a célok, a társaság, a biztonságérzet.

2015. febr. 17. 18:41
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!