Mit tegyek, ha a barátomat lejárattam?

Mit tegyél? Legyen benned egy kis tartás. Eléállsz, és sűrű bocsánatkérés közben megkéred, hogy próbáljatok meg békében elválni egymástól. Legközelebb meg ne piálj, ha nem bírod.

Egy ilyen eset után pasiként nem lenne kétséges, hogy nem olyan barátnő mellett akarok lenni, aki hátbaszúr.

ha szexuális téren égetted le, főleg megértem, hogy berágott...

a következő párodnál nem fogsz ilyet csinálni, remélhetőleg tanulsu belőle...

nem mellesleg csak gondolj bele, hogy te is hogy reagáltál volna, ha ő teszi ezt veled a te barataid előtt...

Kérj bocsánatot, és ennyi. Neki kell eldöntenie, hogy szakítani akar-e, és ne csodálkozz, ha igen.

A pia nem visz be új tulajdonságot, csak megerősíti a meglévőket. Szexualitásról nem illik beszélni, az kettőtök legbelsőbb magánügye.

Ez nem prűdség. Hanem önkontroll. Nem tudom, hány éves vagy, és hányadik piálásod volt, de az, amikor az ember elsőre túllépi a határt, bocsánatos dolog. Elvégre honnan tudhatta volna? De ha már kiismeri magát, akkor tudjon korlátot szabni. Vagy ha nem megy, akkor ne igyon. Eszem megáll, hogy "kötelező" a sárga földig inni magát bárkinek, aki "szórakozni" akar. Aztán másnap meg kiderül, hogy tönkrevágtad a fél életedet. Ma már volt itt egy kérdező, aki két random bulizóval teherbe ejtette magát. Mert hát részegek vótak. Te a párkapcsolatodat intézted el. Nem lenne elég egy kezem megszámolni, hogy hány barátom, ismerősöm barmolta már el a kapcsolatát, vagy akár a házasságát arra hivatkozva, hogy ünnep, meg buli van.

Amúgy meg nem tudom, ilyen esetben mi lenne a jobb. Nem vagyok genyó, attól, mert borzasztóan unszimpatikus, amit tettél, még próbálnék segíteni. De fogalmam sincs, hogy hogy lehetne rá a legjobb benyomást tenni ezek után? Ha azonnal felhívod, és bocsánatot kérsz, vagy ha hagyod kicsit "leülepedni" a dolgot? Mindkettőnek megvan a kockázata. Ha vársz, akkor lehet, hogy elkönyveli magában, hogy még arra sem vagy képes, hogy gerinces módon elé állj. Ha meg azonnal keresed, akkor lehet, hogy dühből fog cselekedni, és ilyen érzelmi állapotban az egyenlő a végérvényes szakítással.

Bár nem tudom, tényleg érdemes-e folytatni? Igen, mindenki csinál hülyeségeket. Én sem vagyok kivétel. Énekeltem már éjfélkor, tajrészegen koleszbuliban a Szózatot úgy, hogy évekig ha meghallották, rajtam röhögtek. Meg volt, hogy buli után barátnőmmel nem sikerült hazatalálni, és véletlenül a szomszéd faluban kötöttünk ki. Igen, csináltam hülyeségeket. De a hülyeség, és az aljasság nem ugyanaz. Ha lejárattam volna a szerelmemet mások előtt, nem 100%, hogy azok után a szemébe tudtam volna nézni. Sőt, biztos, hogy nem. Nem hogy még elvárnám, hogy utána ő jöjjön oda vígasztalni... Egy ilyen után már biztos nem lenne olyan a kapcsolatunk, hogy azt érdemes lenne folytatni, már csak azért sem, mert a bizalomnak nagy valószínűséggel annyi.