Ti szakítanátok emiatt?

Abban igaza van, hogy bárkivel előfordulhat ilyen, de az túlzás, hogy mindenkinél. Sajnos semmire sincs garancia.

Szerintem elég akkor agyalni ezen, ha megtortent. Addig felesleges ezen aggódni.

ŐSZINTÉN!

Te honnan tudod, hogy holnap nem fogsz dugni egy sráccal, aki pokolian bejön?

Sehonnan!

Egy ilyen után valami nagyon összetörne bennem.

Nem mondom, hogy ez azonnali szakítóok lenne, de olyan folyamatokat indítana el, amik miatt hosszú távon nem biztos, hogy érdemes lenne folytatni.

Egyrészt megcsappanna a bizalom. Ha nála "benne van a pakliban", akkor ez azt jelenti, hogy képes lenne rá. Ez állandó bizonytalanságot és bizalmatlanságot szülne. Meg azon is elgondolkoznék, hogy tényleg azzal akarom-e leélni az életemet, aki simán megcsalna?

Másrészt: ezzel rólam is azt feltételezi, hogy képes lennék rá. Ami azt jelenti, hogy több év után sem ismer, és nem bízik bennem, és egyszerű általánosításokból ítél meg.

Nem hiszem, hogy ennek sok értelme lenne folytatni. Én nem tudnék felhőtlenül boldog lenni. A kérdés csak az, hogy ezek után még van-e értelme hónapokat, éveket lehúzni egy langyossá váló kapcsolatban - mert igen, ezek után ez már nem lenne az igazi -, vagy jobb lenne hamar túlesni az elkerülhetetlenen?

"Te honnan tudod, hogy holnap nem fogsz dugni egy sráccal, aki pokolian bejön?"

Onnan, hogy ismerem magam. Még ha tényleg valaki be is jönne, akkor sem tudnám megalázni azt, akit addig a pillanatig szerettem. A külső vonzalom egy dolog. Egy múló élvezetért meg nem érdemes egy annál sokkal nagyobb dolgot beáldozni.

De ha mégis annyira belehabarodnék másba, akkor előbb szakítanék, és utána feküdnék le vele. Van bennem ennyi tisztesség.