Mit tegyek érte?

Nem ismerem a körülményeket így nehéz, tanácsot adni, meg egyébként is egy kívülálló ember nehezen tud jó tanácsot adni.

Hasonló szituációban vagyok, de mégsem teljesen ugyanaz. A táv mégnagyobb közöttünk. Mi sem találkoztunk mióta van ez a vírus, de még gyanítom hogy pár hónapig nem is fogunk tudni.

Amit magamon észrevettem hogy sokszor én is arra gondolok, hogy nem hiányzok neki. Arra gondolok hogy mert a vírus miatt mi nem tudunk találkozni , majd talál valami pasit a közelből.

Az biztos hogy én nagyon kedvelem, és nehéz így, de nagyon el vagyok bizonytalanodva. Viszont olyat nem mondanék hogy nem rajongok még mindig érte. Tisztában vagyok az értékeivel. Keveset kommunikálunk mert egyikünk sem az a fajta aki órákat tud dumálni a semmiről, és fél órán keresztül csak mondogatni hogy így szeretlek úgy szeretlek.

A lényeg hogy ha nem lenne ez a szar korona, tuti tök jól el lennénk együtt amikor csak lehetne.

Szóval lehet tök alaptalan a félelmem, és csak én gyártom a hülye gondolatokat. Sőtt ez tuti hogy így van. Ő is mondja hogy sokat gondol rám, és én is . Szóval okom nem lenne rá kételkedni. De sajnos így működik az ember. Most ezen próbálok változtatni.

Lehet a te párod is csak gyártja a hülye gondolatokat...és ezért bizonytalanodik el.

Azt észrevettem ha inkább arra gondolok hogy minden okés lesz mikor majd újra tudunk találkozni, akkor sokkal jobb.

Arra kell koncentrálni hogy működtessük ezt , és hogy jó mikor együtt vagyunk, szóval a jó dolgokra. Mert ha a rosszra összpontosít az ember akkor, tényleg rossz irányt fog venni az egész.

Én tervezek egy nagy beszélgetést vele, elmondani hogyan érzek, mit gondolok. Lehet nektek is hasznos lenne megosztani egymással a gondolataitokat.