Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ez irreális elvárás a részemről?
24 éves vagyok, nem szeretném a fiatalkoromat vesztegetni. Lassan egy éve együtt vagyok egy szintén 24 éves férfival, nagyon szeretjük egymást. Mindketten otthon lakunk még (én a tanulmányaim miatt, ő az anyagiak miatt).
Meg szeretné teremteni a jövőt kettőnknek, ezért nagyon sokat dolgozik. Viszont a családja (főleg az anyja) rengeteg pénzt vesz el tőle, így lassabban tud haladni. Nekem van egy pesti kis lakásom, amit örököltem, oda viszont ideiglenesen se tudunk beköltözni, mert a páromat vidékhez köti a munkája (a lakást természetesen felajánlottam kettőnk számára, a rezsin kívül nem is kellene mást beleadnia). Ezt megértem, viszont én így patt helyzetben vagyok.
Ha azt is mondanám, hogy "kockáztatok" és közösen gyűjtünk tovább az összeköltözésre, akkor is minimum 3-4 év mire eljutunk odáig. Nos... Kövezzetek meg, de 27-28 évesen nem szeretnék rádöbbenni, hogy "ja, mégsem vagyunk kompatibilisek", miután már benne van a pénzem, az időm, a lelkem. Arról nem is beszélve, hogy mentálisan is megviselne: hiába tudnám, hogy azért ingázunk egymáshoz hátizsákkal (mint a gimiben) 2-3 év után is, mert áldozatot hozunk az összeköltözésért, megbolondulnék, hogy nincs privát szféránk. Ráadásul az anyja elviselhetetlen, mindenbe beleköt, savanyú, nárcisztikus, érzelmi zsaroló és manipulátor. Hozzáteszem: mindig felajánlom a segítségemet, amikor ott vagyok, ha úgy van, akkor párommal együtt segítünk, viszek nasit és üdítőt, illetve van hogy mi főzünk. De azért kinyílik a bicska a zsebemben, amikor a párom kocsijával mennénk valahová (ő vette, abból a pénzből, amiért keményen megdolgozott), mire az anyja sértődötten közli, hogy mit képzelünk, amikor most nekik KELL a kocsi.
Remélem átjön, hogy ezt nem igazán lehet elviselni több évig. Ha nálunk vagyunk, akkor nincsenek ilyen jellegű problémák, szüleim szerencsére normálisak,de legtöbbször náluk vagyunk (szintén a munka miatt).
Annyi köztes megoldás jutott eszembe, hogy próbáljuk ki az államvizsgám után (jövőre) az összeköltözést legalább 6 hónapig egy albérletben. Ő úgy látja, hogy az albérlet kidobott pénz, én viszont hosszútávon úgy látom, hogy megtérülne. Persze utána is esélyes, hogy gondok lennének az anyja viselkedésével, de legalább lenne egy képem arról, hogy érdemes-e folytatni a kapcsolatot.
Mit gondoltok? Irreális?
válasza:Együtt akarsz vele lakni fél évet albiban, mielőtt saját lakásba költöztök. Ezzel szerintem nincs semmi baj sem. Még huszonévesen ezt sok más pár is kipróbálhatná, hogy lássák milyen az együttélés.
Más még az is, ha hetente találkoztok néhány napon, együtt alszotok pár napon és megint teljesen más az is, ha állandóan együtt éltek ketten. Sok minden csak akkor derül ki a másik szokásairól.
válasza: válasza:Hát, őszinte leszek, én ezzel a pasival nem terveznék hosszútávon. Nem tartom normálisnak, hogy egy férfi inkább együtt él a zsarnokoskodó anyjával, aki lehúzza pénzzel, autóval, minden mással, és hagyja, hogy veled is úgy bánjon, mint egy kutyával, minthogy munkahelyet váltson és összeköltözzön a párjával. Ha a helyében lennék, én biztosan elmentem volna akár szobatársakkal albérletbe, azzal is sokkal előrébb lennék. És igen, albérletben lakni lehet, hogy pénzkidobás, de az, hogy az anyjának fizet, az nem? Nem tudom, mi az a rengeteg pénz, amit elvesznek tőle, ezt nem fejtetted ki, de ezt nem tartom normálisnak.
És de, nagyon is sok minden más lehet együtt élve. Másképpen kommunikál az ember, ha együtt lakik valakivel, mintha csak összejárogatnak. Heti pár nap összeszedi magát az ember, és a legjobb arcát mutatja, de együttélve megmutatkoznak a sötét kis részletek.
Én max. egy nagyon komoly beszélgetést adnék még ennek a kapcsolatnak, hogy váljon le az anyjától, mert így örökké hárman lesztek ebben a kapcsolatban. De ezt is csak akkor, ha nagyon szeretem...
válasza:Ha jól értem, akárhol költöztök össze, mindenképp valamelyikőtöknek állást kell változtatnia.
Tehát a legelső kérdés az, melyikőtök hajlandó/képes erre?
Ha ő igen, akkor most keressen állást a te lakóhelyeden. Ha te igen, akkor vegyetek ki albérletet az ő városában. Akár ki is adhatjátok addig a te lakásodat.
Az albérlet nem kidobott pénz, mert alkalom arra, hogy kipróbáljátok, működik-e az együttélés.
Teljesen jogos, hogy nem 27-28 évesen akarsz rájönni, hogy nem működik a kapcsolatotok. És sajnos erre nagy esélyt látok. Aki le van válva a szüleiről, az pl. nem viseli el, hogy elvegyék a pénzét, és ezzel hátráltassák az önálló életkezdését. Más az, ha a saját költségeit fizeti, de ha jól értem, itt nem erről van szó.
Vagy adott esetben nem tűri el, hogy az anyja az ő autójával sajátjaként rendelkezzen.
Arról nem is beszélve, hogy eszerint párodnak nincs igénye arra a privát szférára kettesben veled, amire neked van. Ezen nagyon el kéne gondolkodnod!
válasza:Rossz családi háttér, intő jel.
Viszont az igaz, h együttélés nélkül merész és naiv dolog komolyan tervezni. Aki ezt nem érti, az vagy érzelmileg éretlen és tapasztalatlan, vagy rosszabb.
Érdemes megpróbálni, ha pedig nagyon ellenkezik, akkor annak oka van, aminek a felderítése már a te dolgod. Nem biztos, h csak az anyja, de azért...
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!