Mi a véleményetek arról, hogy folyton televagyok kételyekkel, s ezt megosztom a nőimmel is, akik emiatt elöbb utóbb szakitanak velem?

Akiben kételyek vannak, az bizonytalan, aki bizonytalan az nem magabiztos és jellemzően feszült. Aki feszült azzal sokkal nehezebb bármit megoldani, megbeszélni és gyakorlatilag lehetetlen nyugodtan, vidáman, lazán eltölteni az időt. De ha te tudod, hogy nem ez a gond, akkor keresd máshol a hibát.

Viszont mikor legközelebb ez a helyzet áll fönn, azért juson eszedbe ez és figyeld meg a saját viselkedésed és a másik erre adott reakcióit is, hátha mégis van abban valami amiről írunk.

Egyszerűen az a sok, ha a másik állandóan azon rágja magát és tömi vele a te fejed is, hogy mi lesz ha... Tipikus negatív emberi attitűd.

Mindenki tudja, hogy elütheti a déli busz, mégse ez a fő téma, ahogy kilép az ajtón. Ahogy azt is mindenki tudja, hogy kirúghatják, leéghet a ház, betörhet a betörő, stb.

De, ha állandóan ezt hallod a másiktól az levisz az életről. Lehet azt mondani, hogy az a realista aki mindig a rosszra készül és örül, ha mégse (persze akkor talál mást amin aggódhat). Szerintem az a pesszimista, főleg, ha előtte már 66x jól sült el a dolog.

A legtöbb ember nem erre vágyik. Nem akar előre azzal foglalkozni, ami valószínűleg be sem következik, vagy ha be is következik, nem lesz kardinális probléma.

Értsd: ha csak nem minden pénzed teszed fel egy-egy ilyen dologra, akkor, az is csak sima pénzveszteség, ha nem jön be, nem dől össze tőle a világ, de ha még fel is teszed az összes megtakarítások, akkor is ott az állandó munkád, tehát igyse, úgyse leszel xarba. Ahhoz meg nagy idiótának kell lenni, hogy beterheld egy talánra a házad mondjuk. Innentől minden más csak felesleges idegeskedés, probléma gyártás és a másik érzelmi lehúzása, ahelyett, hogy vidámak lennétek és örülnétek egymásnak és annak ami van.