Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Eddig nagyon korlátozó kapcsolatokban volt részem a mostanit nem ilyennek szeretném, hogy változtassak?
Minden eddigi férfi az életembe, mindig mindent tudni szeretett volna rólam. De mivel én mindennel elszámoltam nekik, így ők is nekem, nem utólag, hanem mindig előre tudtam, hogy mikor, hova, kivel mennek mit csinálnak.
De megmondom őszintén, ha egy férfi mar nem így csinálja akkor gyanakodni, bizonytalankodni kezdek.
Inkább csak egy kis pofont várok tőletek, hogy igen, normális, ha valaki csak utólag mondja el mivel telt a napja.
válasza:Szeretnéd tudni a programját, de ha ő a tiedet tudni akarja, akkor az korlátozás?
Alapszemlélet kellene legyen, hogy ő is egy szuverén ember és te is egy szuverén ember vagy, akik átmenetileg, vagy talán végleg együtt akarjátok az életeteket élni.
A programokról nem beszámolni, hanem EGYEZTETNI kell. Egymáshoz
simítani a két életet. Felelősen, tapintattal, figyelemmel a másikra.
Külön-külön élményekre szükség van (sportolás, havonta-két havonta barátnőkkel beszélgetés, a férjnek a haverokkal-barátokkal sörözés, stb.
Különben bepunnyad a kapcsolatotok, mert ha már az egyik börtönnek érzi, akkor megette a fene az egészet.
Neharagudjatok, késő van, elég értelmetlen a kérdésem.
Szóval volt olyan barátom, aki állandóan szamonkert, de nem zavart, cserébe ő állandóan hazudott arról, hogy kivel mit csinált a szabadidejében. Utana jott egy srac ő például egesznap küldte a képeket, hogy épp mit csinál, és ez nagyon jól esett (magától tette, ilyen típus volt), az előző rossz tapasztalatom után.
Az első párkapcsolatom annyira megtorte a bizalmamat ezzel a dologgal kapcsolatban, hogy folyton ideges vagyok, ha nem tudom a másik hol van, mikor ér haza, mikor jelentkezik.
Viszont én tudom, hogy nem kerhetek valakit allandoan számon es nem is teszem! De magamban néha ilyenkor olyan szorongást érzek.
Egyszerűen van, hogy minden klappol, de pár órája nem ír a másik es mar azon agyalok, biztosan egy nővel van amit aztan majd letagad.. őrültség, tudom és komolyan mondom NEM traktalom ezzel a másikat!
Csak pár kijozanito valaszt várok, hogy nem baj, ha csak utólag meséli el a masik, hogy mivel telt a napja. Vagy a ti kapcsolatotokban, hogyan mukodnek ezek a dolgok?
Olyan rendes ferfit ismertem meg, nem akarom ezzel elszurni.
Miközben a 3as válaszom írtam, még nem láttam, hogy bárki valaszolt.
1-es köszönöm, hogy próbáltad értelmezni a kérdést, úgy latszik sikerült is, köszönöm a válaszod.
"Szeretnéd tudni a programját, de ha ő a tiedet tudni akarja, akkor az korlátozás?"
Csak erre reagálnék, ezt félre értetted, de a 3-as válaszolban meg is magyarázom, hogy éppen nem elrontani akarom, nem akarok a másikra telepedni.
Nekem sosem okozott gondot "elszamolnom".
Inkabb az okoz gondot, hogy ne kérjem szamon a másikat.
válasza:1-es vagyok. A férjem - 30 éve élünk együtt, 3 gyerekünk van, unokákkal-, volt, mikor hetekkel előre jelezte, hogy xy napon programja van a haverokkal, horgászni mennek, stb. Akkor úgy igazítottuk a család programjait. Vagy, ha beszólt, hogy összefutott a Józsival, mennek sörözni, akkor ok. Fordítva is így van.
Aztán, mikor hazajött, nem faggattam, hogy "mit csináltál, mi volt, ki mit mondott, ki mit csinált". Mert vagy mondta magától, ha érdekes volt,
vagy sztorizott, vagy elmondta, ha valami bosszantotta.
Ha faggattam volna, bezárkózik, és nem mesél. De mivel elmondhatja mindig
örömét, bánatát, élményeit és vele együtt örülök, gondolkodom, bánkódom, keresem a megoldásokat, ezért ami fontos, mindig mindent elmond magától.
A bizalom, amit magadból sugárzol felé, visszafelé is áramlik. Mutass példát neki. Bölcs asszony nem akarja kitaposni a férfi lelkét, fejjel lefelé kirázni belőle mindent. Élni és élni hagyni. Tedd magad nélkülözhetetlenné. Ne szolgája legyél, hanem megértő társa, haverja,
barátnője, szeretője, asszonya, a gyerekeinek az anyja.
Félre a sok ostoba "modern" elmélettel.
Mindenki aki kapálózik a normális családi, házastársi lét ellen,
aki korlátozásnak éli meg, boldogtalan, és amíg él, azt a boldogságot üldözi, amit ő maga tol el magától.
válasza:" folyton ideges vagyok, ha nem tudom a másik hol van, mikor ér haza, mikor jelentkezik."
Na, ez a nem normális. Mint ahogy az sem az, hogy a másik meg folyamatosan küldözgette a fotókat, hogy hol van, mit csinál.
"Mint ahogy az sem az, hogy a másik meg folyamatosan küldözgette a fotókat, hogy hol van, mit csinál."
Ezt mégegyszer kiemelem, sosem, egyetlen fél mondattal sem kértem, ő ezt magától a kapcsolat elejétől csinálta.
Imadom a 6-os választ.
Egyszer egy férfi azt mondta azert van kedve megosztani velem a vele történt dolgokat mert látja, hogy érdekel, de nem nyaggattom érte. (Ha tudna kozbe nekem ez milyen nehezemre esett..)
válasza:7-es vagyok (és 1-es is)
Én azt játszanám, hogy megkérem, ne küldjön semmit. Amikor hazajön,
jobban esne a vacsora mellett, hogy megmutatná, merre járt, persze, ha "te is úgy gondolod"- mondanám neki.
Ha követelőzöl, akkor azt személyi korlátozásnak veszi, nem gyerek ő,
hogy köteles legyen minden lépéséről beszámolni, mint a szüleinek.
Nem szabad a másik önbecsülését, önérzetét megtépázni. Akit egészségtelenül korlátozni akarnak, az előbb-utóbb ki fog abból törni.
De aki a másikat korlátozza, az saját magát is korlátok közé szorítja,
hiszen amikor nincsenek együtt, folyton azon jár az esze, hogy a másik kivel hol van, kivel mit beszél, hogy "nincs velem, miből maradok ki"... stb.
Ezt nem szabad, egy kapcsolatgyilkos. Fel kell nőni. :)
Komolyan. :)
Tarts ki. Sokat jelent, hogy a kérdést TE tetted fel magadnak. Azt jelenti, hogy az általam 1-től elmondottakat érted, érzed, csak még
nem sikerült önmagadtól megfogalmaznod.
Hát, rajta!
Sok sikert!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!