Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Melyik életformát válasszam?
Kérlek titeket segítsetek a döntésemben, nem vagyok biztos mi lenne számomra a helyes út.
Sajnos 50+-os lettem. Ez azért fontos, egy munkahely elvesztés esetén nem tolonganának értem a munkaerőpiacon.
Együtt élek egy férfival 7-8 éve, 1-1 lányunk van felnőttek, nem közösek. Párom maszekol rendszeresen, amiatt lényegesen nagyobb a havi bevétele az én minimálbér közelimnél.
A lényeg, úgy érzem elromlott a kapcsolatunk. Nekem nem jó a szex, sőt fáj is néha, ő akarná. Ezen vitatkozunk.
Fáradt vagyok mellette, kedvetlen.
két külön családból érkeztünk, a kevés szabadidőt ő a lányával és annak családjával töltené ünnepeken, én az enyémmel. Egyébként is sok a vita a nem közös gyerekek miatt, párom szíve és ideje a lánya felé húz, nálam ugyanez a helyzet. Beszélgetni sem nagyon tudunk miről, kivéve a napi történésekről.
Összességében jóval jobban érzem magam amikor dolgozik, ha itthon van inkább már csak plusz feladatokkal jár számomra. Amiben részemről alig van öröm.
Két lehetőségem van:
1. Végig vegetálom vele az életemet, viszonylagos anyagi jólétben, biztonságban, de öröm nélkül, sok vitával és alkalmazkodással.
2. Elhagyom, és egyedül próbálok boldogulni az esetleges anyagi nehézségekkel, de szabadon eldöntve mit kezdek a munkaidőm letelte utáni órákkal, szabadnapjaimmal.
Ez az élet lehet boldogabb, de mi van ha nem, mindenképp kockázatos.
Ti helyemben melyiket választanátok?
Kérlek ne írjátok hogy beszéljem meg vele és változtassunk. Ezt már sokszor próbáltam, neki mások az igényei más irányban, nem akar változtatni. Így nekem kell választanom egyedül mert boldogtalanul sem jó élni.
válasza:Bízol abban hogy a lányod gondodat fogja viselni?
50+ nőként iszonyatosan nehéz ismerkedni, nem tudom fizikálisan milyen állapotban vagy, mennyire jó az alakod, de nagyon nem egyszerű párt találni.
Leírásod alapján ez soha nem volt egy szerelmi kapcsolat, mindkét fél a régi élete árnyékában él, összeköltöztetek mert így könnyebb az élet. kevés időt töltötök együtt, már nem igazán keresitek egymás társaságát. A helyzet az, hogy egyedül nem sokra jutnál anyagilag csak ha a lányod is besegítene, de tőle sem lehet elvárni hogy életed végéig támogasson. Gondolom anyagi megtakarításod nincs, így azt kockáztatod hogy egyik napról a másik napra kell élned.
Mindenképpen segítségre szorulnál ha szakításban töröd a fejed, érdemes lenne felkeresni az önkormányzatot hátha tudnak segíteni.
válasza:Ezt a ferfit otthagyom. Es keresek uj partnert, mikozben berendezkedem a tulelesre, es nem egy uj ferfitol valik fuggove, mi lesz. Tarskeresot is bevetnek, de napi max. 30 perc lenne, amit legrosszabb napokon ezzel toltenek.
Kivanom, hogy egyedul is fenn tudd tartani magad. Akkor egy egyszeru elet is jobb a mostaninal, amennyiben nelkulozes konkretan nincs.
Köszönöm a tanácsokat. Jól írja 2-es, fizikailag sem vagyok már topon.
Bár ha szívesen csinálok egy munkát akkor bírom magam. De itthon a párom igényeit kielégíteni teljesen belefáradtam. Pont azokhoz a dolgokhoz nincs kedvem amit elvár tőlem.
Éppen fenn tudnám magam tartani, nem szorulnék más segítségére.
Sajnos egy betegség, egy munkanélküliség ezt borítaná. Ettől félek is, ez tart még vissza a szakítástól.
Párommal vannak apró örömök azért, de éppen a nagyobb dolgok nem stimmelnek, azokon megy a vita.
válasza: válasza:
válasza: válasza: válasza:"Nekem nem jó a szex, sőt fáj is néha, ő akarná. Ezen vitatkozunk."
Ez nem kérdés, nem bírnék ilyen emberrel lefeküdni az első erőltetés után. Lapát.
5-ös és 8-as igazad van. Kellene hogy legyen bátorságom és erőm új életet kezdeni. Talán azért is félek jobban mert egy hosszabb betegség miatt már megtapasztaltam milyen anyagilag és egyéb téren is kiszolgáltatottnak lenni. Párom ugyan mellettem volt hiszen együtt élünk, nem is tehetett mást. Emellett mégis észrevettem alig várja hogy gyógyult legyek és alkalmas az igényei kielégítésére. Ez leginkább szex és reggeli-ebéd-vacsi.
7-es mi szerelmesek voltunk egymásba összeköltözéskor, a sok vitatkozás, részemről a kényszerből végzett feladatok valahogy elcsitította ezt a szerelmet. Már leginkább csak teher amikor itthon van. Kis százalék a jó benne.
Tehát egy betegség esetén nem biztos hogy sokáig bírná mellettem valóban. Nem lenne más ha elhagynám sem, akkor is bajban lennék egy komoly betegség esetén.
Sokat segítettetek tanácsaitokkal, érzem hogy szakítanom kellene párommal. Nem ér annyit az anyagi biztonság hogy folyton vitatkozzam vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!