Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A korkülönbség (hiánya) teszi?
Adott egy kapcsolat, egyidősek vagyunk. Úgy érzem a párom 'feje lágya még nem nőtt be', nem érti mit hiányolok benne, ugyanakkor tényleg próbálkozik megoldást keresni. Mondja, hogy fontos neki a mi ügyünk, alternatív megoldásokat is felajánlott.
A probléma oka, hogy a párom valóban sokszor felelőtlen dolgokat csinál vagy mond és gyerekesnek érzem még, én meg inkább az a fiatalon 'koravén' fajta vagyok, szerinte is. Szeretnék már elköteleződni, nem öt-hat év múlva, ugyanakkor ebben a kapcsolatban úgy érzem, minden felelősség az én vállamat terheli és a párom nem érzékeli a határokat. Félek, hogyha további esélyt adok neki a 'változásra', csak időpazarlás lesz.
Szerintetek megéri még foglalkozni a dologgal, beérhet még időben a párom, vagy inkább engedjem el és keressek olyat, aki ugyan úgy gondolkodik, mint én és ugyan azt akarja?
Bizalmamat vesztettem a dologban, emiatt érdekel idegenek véleménye.
válasza:Hááááth.. 24 évesen azért illik felnőni fejben, férfiként is. (köztudott, hogy mi később érők vagyunk, legalábbis nagy általánosságban) De sose lehet tudni. Milyen dolgokat csinál? MIért érzed felelőtlennek?
25F
válasza:Tudnál konkrét példát mondani?
Engem jó ideig csesztetett a párom a szétszórtságom és a gyerekes fellelkesüléseim miatt, míg egy vita alkalmával hozzá nem vágtam, hogy addig is túléltem, míg ő nem volt a képben, ami így is volt.
Én egyébként mindig is a fiatalabbakhoz húztam, jobban ki is jövök velük a mai napig, mint a nálam idősebbekkel, a férjem pedig olyan "old soul" mint te.
Ha nem tudod azért szeretni, ami ő, inkább hagyd el, ne építsd le az önbizalmát kritikákkal. Keressen magának mindenki hozzá való párt.
válasza:Fiatalkorban nincs türelem és nagyon sok idő van, ezzel együtt mindig a hirtelen megoldások vannak előtérbe helyezve.
Te türelmetlen vagy, ő nem akar elköteleződni, 5 éves távot nem tudtok felmérni, pedig a türelem hozhatná meg az eredményt. Fiatal korban versenynek tekintik az emberek az életet. Nagyon nem ez a helyzet.
válasza:Nem feltétlen. A 24 évesek közt is vannak értelmes, érett srácok, akik alkalmasak elköteleződésre. Én már idősebb vagyok, szóval mondhatnám hogy gyere hozzánk, idősebb férfiakhoz (én is csak 28 vagyok), de ez szerintem nem korfüggő úgy, hogy na akkor most minden 25 év alatti srác egy gyerek még.
Viszont magamról tudom, hogy nekem pl. 24-25 éves koromban kezdett el benőni a fejem lágya. Szóval ilyen is van. Meg olyan is, akinek még 40 évesen se nőtt be. A lényeg, hogy ezek a kor alapján levont általánosítások feleslegesek, mert az emberekre nem lehet ráhúzni ilyen sémákat. Lehet ha a párod 5 évvel később már érett lesz, de ezt nem lehet tudni.
válasza:Nem gondolnám, hogy a korkülönbség, nekem volt 30+os párom aki úgy viselkedett, mint egy 20 éves hülyegyerek, meg olyan is, aki 25 évesen nagyon komoly volt.
Összességében szerintem sz-r indok, hogy a férfiak később érnek. Érdekes módon annyira nem, hogy tovább vagy később kelljen iskolába járniuk, a munkahelyhez is fel tudnak nőni, különben a 30as korosztályban sokkal több női vezető lenne, mint férfi.
A férfiak azért viselkednek így, mert sokukat tutujgatja az anyja, utána meg a prája és esze ágában sincs ezen változtatni, valamint jó ürügy lesz majd 40-50 évesen, mikor 20 évesek után futnak, hogy hát "a lányok korán érnek". Bocs, én ezt látom.
Aki akarja, az 50 évesen is erre fogja, aki tud felelősségteljesen viselkedni, az 25 évesen is fog.
Az,hogy melletted ez nem jött elő nála, szerintem elég jó jel arra, hogy nem gondolja túl komolyan a kapcsolatot, vagy legalábbis annyira nem érdekli, hogy összekapja magát. Amivel abból a szempontból nincs baj, hogy én se akarnék leköteleződni 24 évesen, de ezt akkor meg kell beszénletek.
Köszönöm az eddigi válaszokat!
Nagyon sok példát tudnék mondani, de összefoglalva: nem érzem, hogy vigyázni akarna rám (pl. nem érti, hogy miért kéne neki elém kisétálnia hajnali kettőkor 500 métert - nagyon ritkán - és megsértődik ezen ha mondom neki).
Heti szinten házimunkát végzek, egyetemre járok, egy ideig dolgoztam is ezek mellett, és elismerés helyett megkaptam, hogy túlzásokba esem és ez nem is egy háztartás.
Nehezen fogadja, hogy nekem sokat kell tanulni, folyton piszkál, unatkozik ha nem megyünk ki valahová, de a közös programok = barátokkal lenni. Azt mondogatja, hogy ha majd lesz munkája rendes és lesz pénzünk mehetünk mindenfelé, de közben még egy hétre előre is nehezére esik konkrét célokat megfogalmazni.
A barátainak nem tud nemet mondani ha bulizni hívják, buliban nem is hallgat rám, ha kérem, hogy ne igyon annyit.
6 hónapja mondogatom neki, hogy nem érzem közös célokat, a közös értékrendszert, 2 hónapja még azt mondta, hogy szerinte korai ezekről beszélni.
Mondja, hogy szeretne velem közös jövőt és szeret, és jön velem ahová menni akarok, de tudom, hogy nem vágyik a költözésre, mert ő ott akar élni ahol jelenleg élünk.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!