Van ennek így értelme, ha csak én gürizek a kapcsolatunkért?

A barátommal 3 hónapja vagyunk együtt, mindketten 28 évesek vagyunk. Eleinte egy városban laktunk, de munka miatt elköltözött 60 km távra, így már csak ritkán tudunk találkozni. De azt veszem észre, hogy ha én nem mondom hogy talizzunk, akkor ő soha nem mondaná, tök jól elvan a saját világában + alszik egész nap. Most is már 2 hete nem találkoztunk, majd megint én voltam az aki mondta, hogy jó lenne találkozni. Mondta is, hogy akkor munka után eljön kocsival, én meg mondtam neki, hogy oké. Ez ma lett volna, én vártam hogy jön, de nem jött… mert munka után ledőlt aludni és elaludt és már későn nem akart elindulni, meg nem is volt biztos benne, hogy menjen-e mert nem írtam ma neki semmit (1. dolgoztam én is, 2. már tegnap mondtam hogy jöjjön, 3. ő is felhívhatott volna). Nagyon elegem van már, olyan mintha nem is lenne… De amikor kérdezem tőle, hogy mit akar akkor azt mondja, hogy komoly kapcsolatot velem… csak a tettei nem erről árulkodnak… Szakítanátok?