Kezdem egyre inkább elnyomva érezni magam, menthető még egy ilyen kapcsolat?

Ja hogy feleség és férj vagytok.

Így leírva elég bántóan hangzanak, megértelek.

Hogy kerültél ilyen elnyomott helyzetbe? Vagy már elején is így volt, csak elnézőbb, önfeláldozóbb voltál?

Ha az alap dolgok egyébként működnek (értékrend, vonzalom, stb..), akkor egy párterápiás pszichológus is azt mondaná, hogy nagyon is "menthető".

Egy ilyen emberrel hogy jutottatok el a házasságig? Azért itt nagyon alapvető ellentétek vannak.

Nyilván meg kellene hallgatni a másik felet is, de ez alapján nem neked kellene változtatni, hanem neki. Szoktatok ti beszélgetni erről? Ha ez nem most előjött probléma, hanem ez az alap felállás nálatok, akkor sok jóra ne számíts. Kutyából nem lesz szalonna! Ez alapján még az sem biztos, ha indulat, sértődés a válasz, sőt az, hogy mit képzelsz, ha valamit szeretnél, hogy belátja, hogy ő hibázik ilyenkor. Gondolom a bugyidban turkál főzés közben, ha meg leállított átvált duzzogó kisgyerekbe...

Igen, lehet dolgozni rajta, ha ő hajlandó (borítékolom, hogy nem lesz), mert szerinte mindent jól csinál, a feszültséget meg te. Ez nyilván nettó hazugság!

Próbálj meg leülni, és beszélni az érzéseidről, hogy ti egy pár vagytok, előre haladni úgy tudtok, ha konszenzusra juttok; te meg úgy érzed, ha nem szolgálod ki, nem bólogatsz, esetleg szabad akaratod van, akkor ő hátat fordít. Kíváncsi lennék, hogy mit reagál, ha esetleg eszedbe jut utána, akkor jó lenne, ha írnál!

Szedd össze a gondolataidat, és beszélj vele, ha egymással nem juttok előre, 5-ös párterapeuta ötlete is megoldás lehet.

hát most is állj ki magadért

azért mert pasid van nem kell lemenni a padlószintre !