Nagyon csúnyán össze vesztünk a barátommal , azóta nem keres! Nincs remény ?

Nyilván kérj bocsánatot.

Részvétem anyukád miatt (nekem az édesapám hunyt el, tehát sajnos ismerem az érzést), de attól még nem vagy feljogosítva arra, hogy másokon vezesd ezt le.

Megértem, hogy nehéz időszakon mész keresztül, de nem várhatod el a párodtól, hogy hónapokig ő legyen a boxzsák. Persze, hogy kérj bocsánatot! Ígérd meg neki, hogy fejlődni fogsz, ha kell, akkor szakember segítségét kéred a gyász feldolgozásában, mert ő fontos neked, nem akarod bántani. És tényleg vedd ezt nagyon komolyan. Persze azt is tedd hozzá, hogy ez nem megy csettintésre, szóval nagyon szépen kéred, hogy legyen türelmes, ha újra hibáznál, de minden tőled telhetőt megteszel, hogy több ilyen ne legyen.

Tudom, hogy nehéz, én is átmentem ezen, csak nekem apukám halt meg (teljesen váratlanul, 48 volt, tüdőembóliát kapott). De a körülötted levők nem tehetnek semmiről és a legkevésbé sem érdemlik meg, hogy őket bántsd a saját fájdalmad miatt. Erre nem mentség a gyász sem.

Kitartás!

27/N

Kérj bocsánatot. Egyszerűen ő volt ott, rajta csattant. Nálunk is előfordult az ilyen, szerencsére nálunk ilyenkor így zárjuk le: "Oké szívem, most hülye vagy. Holnap megbeszéljük. "

Ha tényleg ennyire fontos neked, akkor remélhetőleg ugyanígy van van visszafele is. Nincs olyan kapcsolat, ahol nincsenek hullámvölgyek, de ezeket közösen tudjátok átlépni, és bár most elég hülyén hangzik, de hidd el az ilyesmi közelebb is hozza az embereket. Sztem semmi nincs veszve.