Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nagyon elfáradtam pszichikailag. Van még esély?
Sziasztok. Elég hosszú a történetünk, nem is tudom hol kezdjem.
A férjemmel 8 éve vagyunk együtt, ebből 3 és fél éve házasok és van egy 1 éves kislányunk.
A kapcsolatunk soha nem volt veszekedés mentes, de mindig együtt akartunk maradni mert nagyon szerettük egymást, de már nagyon belefáradtam ebbe.
Az utóbbi másfél évben sok veszteség érte a kapcsolatunkat és nem tudom ,hogyha ebből fel tudunk e még állni.
A gyerek születése után nagyon elhidegültünk egymástól, külföldön éltünk 0 segítség nélkül, és úgy érzem engem nagyon beszippantott az anyaság. Extrán rossz alvó a babánk és csak velem alszik,eszik stb, tehát hulla fáradt vagyok/voltam. 0 időm volt rá.
Ezekből következett ,hogy a nyáron egy randizos oldalon kaptam rajta, ahol egy hétig volt regisztrálva,1 2 csajjal beszélgetett, flörtölt,de nem találkoztak.
Amikor kérdőre vontam, hogy miért tette,az volt a válasz h kis kedvességre,figyelemre vágyott,amit tőlem nem kapott meg,de amúgy nagyon megbánta a dolgot. Akkor egy hónapra hazautaztam a szüleimhez, hogy időm legyen gondolkozni. Az egy hónap alatt úgy látszott, hogy megoldodik a problémánk,ezért visszamentem hozzá.
Azóta teltek a hónapok, sok vita volt köztünk, de inkább anyós miatt, de a napokban újra láttam, hogy kolleganokkel beszélget majd törli. Amikor kérdőre vontam, azt magyarázta ,hogy mindenkivel törli a beszélgetéseket, meg amúgyis kolléganő, semmi olyant nem beszéltek(amiket láttam én, tényleg semmi extra nem volt). Utólag azt mondta, hogy az én mentalitásommal van a baj, meg amúgyis avval beszél akivel akar.
Nagyon belefáradtam már ebbe, nem tudok bízni benne,de a gyerek miatt próbálok mindig mindent megbocsájtani, mert ha elválnánk több ezer km lenne a gyerek és közte és nem szeretném, hogy apa nélkül nőjön fel.
De úgy érzem, hogy én nagyon boldogtalan vagyok és egyelőre nem látok kiutat.
Tudtok valami tanácsot adni?voltatok hasonló helyzetben?
válasza:
válasza:Semmi nem változik, ő szrik rátok, inkább randoizgat, flörtölget.
Válj el, mert ezt még olvasni is fájt. :(
Utólag azt mondta, hogy az én mentalitásommal van a baj, meg amúgyis avval beszél akivel akar - ez tipikus passzív-agresszív támadás, ő hibázik, de rád tolja a felelősséget, és benned kelt bűntudatot. Felejtős az ilyen ember.
válasza: válasza: válasza:Párterápia, pszichológus?
Én értem, hogy gyermek mellett nem könnyű az élet, de hogyha egyszer sok volt a vita, veszekedés a létezése előtt SZINTÉN akkor minek a francnak vállaltattok gyereket? Nem menti meg a kapcsolatot SOHA egy gyermek!
Az is kevés, hogy szeretitek egymást hogyha egyszer nem illetek össze.
Te teljesen legszívódtál (még akkor is ha besegített) ő meg máshol keresi most IS amit nem tudsz neki megadni!
Hiába nem válsz el ő el fog téged HAGYNI úgyis előbb utóbb.
Nem fogja nézni a gyermekét se még egy kicsit se!
Tehát döntsd el hogy megteszed te minél hamarabb az elkerülhetetlent vagy se.
válasza:Nem tudom, hogy hol éltek, de nem kell ezer km-re futni. Csak külön kell menni és el kell válni. A legtöbb nyugati országban jobban kijössz anyagilag, mint otthon, ha csak nem a szüleidhez költözöl. De annak is vannak hátrányai.
Nem tűrnék el mindent, főleg nem örökké. Elkezdeném felépíteni az életem egyedülálló anyaként. Kis albérlet, gyerekbarát munkahely, valami a közelben, és igenis segítsen be "apuka" is! Például bölcsibe vinni, és minden második betegséggel maradjon ő otthon.
válasza:"mert ha elválnánk több ezer km lenne a gyerek és közte..."
Miért nem lehet ott maradni, bölcsibe nem lehet adni a kicsit míg te dolgozol, az exed meg fizeti a gyerektartást, valamiféle segítség nem jár? Érdeklődtél már? Vagy ha hazatérsz ő nem látogathatja a gyermekét egyáltalán, vagy mi?
Ugye tudod, hogy a saját lányod használod fel kibúvóként? Azzal is tisztában vagy, hogy ő rá hatással bír a te egészséged, érzi, hogy szomorú, feszült vagy? Hallja, hogy veszekedtek és negatívan hat rá? A lányod nézd egyedül. El lehet válni, titeket nem ment meg semmi és senki!
Tény, hogy a kapcsolatunk soha nem volt tökéletes, mindig voltak kisebb nagyobb viták, de soha nem gondoltuk azt,hogy egymás nélkül szeretnénk élni,mivel nagyon szerettük egymást.
A gyereket is mindketten nagyon szerettük volna és igazából onnan kezdődtek a nagyobb problémák, miután terhes lettem.
Történt egy olyan betegség,haláleset az életében,ami miatt nagyon bezárkozott( és itt tévedtem én is,mert nem álltam ki annyira mellette, úgy láttam, hogy jól van, közben pedig épp hogy nem depressziós volt, de én annyira elvoltam foglalva a terhességgel, mert veszélyeztetett voltam,hogy mást nem vettem észre).
A halál eset után,munkahely problémák és így nagy lett a feszültség köztünk, én egyedül egy kisbabával 0 türelmem volt hozzá.
Az,hogy félrelép, próbálok elhinni ,hogy nem,mert az ideje 95%-àt velünk tölti.
Azért mondtam,hogy több ezer km lenne köztünk, mert én valószínűleg hazaköltöznék Magyarországba,ő maradna ott ,ahol vagyunk most.
Persze ,hogy látogathatná a gyermeket, de gondolom nem hetente tenne meg ő vagy én ilyen sok km.
válasza:Félre fog lépni, ez 99,99%!
De tessék megemlíteni neki a párterápiát, bár ha keserű arccal jelenik meg ott és nem is akar változtatni akkor kár a gőzért!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!