Miért szólják meg azokat a nőket, akik a párkapcsolatukban odaadóak, persze nem szolga módon? Hiszen a szerelem erről szól, persze kölcsönösen.

Ha már egyszer kialakult a szerelem, miért kellene folyamatosan a férfit küzdelemre kárhoztatni . Nem értettem soha, hogy ha egy pasi azt mondta, meg kell küzdeni a nőért, mert csak így lehet értékelni. Oké, az elején legyen, juttassa kifejezésre a pasi, hogy ő kell neki, csakis ő, és nagyon. A nő viszont tartsa magát, ezzel tudatva, hogy akárkinek hajlandó a kedvese lenni. De. Ha már egyszer működik a párkapcsolat, házasság, akkor nehogy már minden alkalommal hatalmas rózsacsokorral lehessen ágyba vinni a nőt.

Arra viszont nagyon is szükség van, hogy az egymás iránti érdeklődést fenntartsák, ne érezze egyik fél sem úgy, hogy megszerezte és most már az idők végezetéig birtokolja, bármit megtehet vele. Hiszen mind két fél egy-egy individuum, csak együtt szeretnének élni.

Akkor hogy is van ez?

Érdekelnének a vélemények akár férfi, akár női szemmel.

Vagy egyáltalán példa arra, hogy kinek mit jelent a "megküzdeni" szó.