Létezik olyan hogy első látásra szerelem? Vagy ezt az emberek nagyrésze csak beképzeli?

Nekem két férjem volt--az első nagyon tetszett, hogy erős, deltás, férfias, gusztusos... azt hittem ez a szerelem. hozzámentem- de nagyot csalódtam benne- elváltam tőle.

Sokáig senkim nem volt és nem is akartam, mert annyira elegem lett a hímneműből az első férjem dolgai miatt.

aztán mindig betértem egy presszóba a kisfiammal, fagyiért és tortáért- én egy kávét ittam. akkor megláttam egy fiatalembert aki más volt, mint a többi-- mindig azt kereste a szemem-rám-rám nézett de gyorsan elfordult.

aztán történt, hogy leadtam 4 dl vért és utána betértem egy étterembe- ott ült egyedül- rám tekintett de megint zavartan elnézett-- én pedig oda mentem az asztalához és egy helyett kértem, mert utálok egyedül enni és bort is innék, de nő létemre még se akarok egyedül inni. A férjem nem kapott levegőt a szóáradatomtól és mint utólag bevallotta az hogy leültem hozzá, mert nem erről voltam hírhedt, hanem hogy mindenkit elmartam magamtól.

Első látásra történt mind kettőnk részéről a szerelem-- most már 50 éve együtt vagyunk és épp úgy szeretjük egymást mint az első napokban. Na persze ez nem jelenti azt hogy nem remegnek néha még az ablakok is-- mind ketten makacs, erős természet vagyunk, szóval szoktunk vitázni azért, elég vehemens módon... aztán annál szebb a kibékülés.

Van benne valami- a kisugárzása, a nézése, a mozgása, a stílusa az ami megérinti az embert előre és ha mindkettőnél ez az érzés egyforma, akkor lehet első látásra szerelem egész életre!

De azért vigyázni kell ne hogy csak te érezd a másik pedig nem, - csak nagyon jó színész.Vagy ép te láttál többet belőle mint ami!

azért először mindenkit ki KELL ismerni, mielőtt rábíznád az életedet!