Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Mit tehetnék? 2 éve vagyunk...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Mit tehetnék? 2 éve vagyunk együtt a barátommal. Minden tökéletes lenne, de az anyja nem fogadja el a kapcsolatunkat, magyarán én nem mehetek hozzájuk, csak ö hozzánk.

Figyelt kérdés
Nagyon sokat dolgozik, egyetemre jár, és emellett napi szinten segítenie kell otthon, mivel földjeik vannak, állatok, stb. és ugye ezekkel mind foglalkozni kell, aratás, disznóvágás. és keményen be van fogva, igy nevelték. Ezzel mind nem is lenne gond, én is ebben nöttem fel, a baj csak az, hogy alig vagyunk együtt ezek miatt, és borzasztó nehezen viselem már. Tudom, hogy nem a családjával kell lennem, nem azt kell néznem, hogy milyenek velem, hanem, hogy Ö nagyon szeret engem, de sajnos amíg ott lakik, azt kell tennie amit mondanak. ö 25 éves, én 23. közösen tervezzük a jövöt, vannak céljaink, álmaink, csak épp mikor folyton otthon segít, otthon van, akkor azt érzem egyedül vagyok, és hogy miért nem a közös életünket ''éli'', mért azt ami ott van. Erre annyit mondott, hogy a jelenböl lesz a jövö, és amit most megtesz, azt a jövöért teszi, mert azok a földek egyszer a miénk lesznek, és én is élvezni fogom a ''hasznát''. én ezt értem is, de az esik a legrosszabbul, hogyha az anyjának más felfogása lenne, akkor én szivesen segitenék nekik,ha vége a munkaidömnek, addig is a párommal lehetnék.de a párom mintha nem akarná megérteni mi fáj nekem, mikor beszélgetünk erröl.csak ír utána 1 emailt,mintha könnyebb lenne neki leírni. és egyszerüen nem tudom mit tegyek. Nagyon szeretem, ö is engem, de mikor ezért vitázok vele, azt érzem eltávolodik, magába húzódik,és megy haza pihenni.pedig nekem nagyon rossz,ha ö otthon van.bár Mindig kimutatja, hogy ne azzal foglalkozzak amit az anyja mond, ö mindig kiáll értem, igaz hiába, de azt nézzem miket tesz meg értem. és tényleg mindig figyelmes, bármi van ö az elsö aki segit nekem,odaállt anyukám elé is, és megmondta nagyon szeret engem. A másik fájó pont az életemben, hogy az elözö kapcsolatomban csúnyán sérültem, megcsaltak,és lelkileg teljesen tönkretettek. és a jelenlegi párom is eltitkolt néhány dolgot a kapcsolatunk elején, ami nagyon fájt, de kiderítettem,hogy sosem csalt meg. Már tisztáztuk, bizonyitja nap mint nap, hogy nincs okom aggódni, de a régi sérelmek miatt ezért is mindig bántom öt,mert azt hiszem ö is megteszi velem azt amit a volt pasimmal átéltem. SZóval most úgy látom elbizonytalanodott.. Meg kell felelnie a munkában, az egyetemen, otthon, és még én is vitázok vele. Nem tudom mit tehetnék. öszinte érzekeny fiú, tele kedvességgel, de ezek a sérelmek már napi szinten vannak. Mit kéne tennem?Nagyon szeretem, ö az életem.
2011. okt. 29. 15:22
1 2
 1/13 KBéé ***** válasza:
100%
A szüleit nem ő választotta ugy hogy el kell fogadni ami van. Nehéz helyzetben van szegény! Csak azt tudom tanácsolni amit azért te is érzel hogy ki kell tartanod mellette ha szereted és muszáj türelmesnek lenned!
2011. okt. 29. 15:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 A kérdező kommentje:
köszönöm a válaszodat. de hogy tudnám elviselni azt,amikor úgy látom minden más fontosabb mint a kettönk kapcsolata? ma is pl. délelött egyetemen volt, eljött 1 órára, és ment haza, mert tárcsázni kell a földjüket..és majd csak holnap találkozunk, pedig elvileg felnött dolgozó emberek vagyunk. nagyon fáj.
2011. okt. 29. 15:34
 3/13 A kérdező kommentje:
meg mindig azt mondja, hogy annyira túl van terhelve,és olyan jól esne neki,hogy amikor találkozunk,akkor mosolygós lennék, kedves,és csak mellébujnék csendben... de hogy tudnék olyan lenni,mikor sokszor napokig nélkülöznöm kell öt, mert vagy vizsgaidöszak, vagy úgy dolgozik, stb...mit tehetnék...ilyenkor úgy érzem,magányos vagyok.pedig tudom, hogy öszintén szeret, de én ezt annyira nehezen viselem.
2011. okt. 29. 15:37
 4/13 KBéé ***** válasza:
Hasonlón megyek keresztül én is. Engem sem fogad el az anyja. Mondjuk ő már felnőtt ember (36 éves) de igy sem olyan egyszerű. Igen sokat dolgozik és te vagy az aki megnyugtatja és ezért szeretné ha stressz mentes lenne az együtt töltött idő. Tudom hogy nehéz mert sokszor én sem birok magammal és valahogy ki provokálom a vitát pedig szeretem és nem akarok rosszat neki. Az a baj hogy erre nincs jó válasz.. Nem tudom meddig lehet ezt birni mert mindenkinél más a tűréshatár. Persze ha szereted akkor akkor hosszú. Én már 2 éve csinálom ezt és néha megfordul a fejemben hogy feladom, de igazából sose tenném. Valószinüleg te sem fogod.
2011. okt. 29. 16:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/13 A kérdező kommentje:

köszi 2. válaszoló. valahogy megnyugtat a tudat,hogy nem csak én vagyok ebben a helyzetben.. nálatok hogy néz ki a helyzet? neked is sokat kell nélkülöznöd öt?

hogyan kéne elviselnem azt az idöt,amikor tudom, hogy együtt is lehetnénk, de ö mégis a családnak segít?! :( aztán este jön a beszámoló telefonon,hogy mit csinált ma,mennyire elfáradt, és reméli én jól vagyok és szeret.. legszivesebb azt irnám, NEM,nem vagyok jól!! mert utálom, hogy otthon vagy, és nem velem,akit elvileg mindennél jobban szeretsz...

2011. okt. 29. 18:28
 6/13 anonim válasza:
mi is ezért szakítottunk a barátnőmmel 1 hónapja,mi 2 és fél éyig voltunk együtt.
2011. okt. 29. 19:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/13 anonim ***** válasza:
Tudom mit érzel.Itt pont ugyanez a szitu,anyukája nem fogad el a páromnak,mer tipikus vén plázar*banc...Én meg maga az ördög vagyok,mer átlagos külsővel rendelkezem.Amiket rólam mondd,azokat nem mindig tudom feldolgozni...hozzátenném oktalanul =(
2011. nov. 3. 16:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/13 anonim ***** válasza:
Öööö de miért nem nyilvánítod ki erélyesebben, hogy vele szeretnél lenni úgy is, hogy segítesz a munkában? Ketten hamarabb is boldogulnátok...
2012. febr. 23. 08:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 annamari69 ***** válasza:
100%
Ha ez megnyugtat, engem sem szeret a párom családja, anyósom már meghalt, de amíg élt sem szeretett, apósom, sógornőm úgyszintén... ez van, nem hozzájuk mentem férjhez. A párom sem hasonlít semmilyen téren a családjára, szerencsére, és ennek már 27 éve, már apósom unokái is nagyok, ha mást nem , csak az unokái miatt elfogadhatna, de nem, ez van. (Ja, viszont ami érdekes, anyósom nővére-sajnos már ő is maghalt- viszont nagyon szeretett, én is őt, végtelenül kedves nő volt, pl. amikor a gyerekeim születtek, minden nap bejött a kórházba megnézni minket, sosem felejtem el neki, és mindig nagyon vártam őt.) Tehát valahogy bírjátok ki, utána boldogok lesztek, nem hiszem, hogy 20 év múlva is anyósodék földjére megy trágyázni, vagy vetni. Max. a sajátotokra, jobb esetben. A családját sajnos senki sem válogathatja meg, neked ők vannak, nekem meg a mieink. Ez van.
2013. dec. 19. 22:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 anonim ***** válasza:
Szia, kedves kérdező! Most olvastam a kérdésed, és kiváncsi lettem.. Mi történt, együtt vagytok még? Hogyan alakult a kapcsolatod a pároddal és a családoddal azóta?
2014. máj. 1. 14:09
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!